Paletta

Műsorunkban folytatjuk történelmi sorozatunkat, portrét készítettünk Tompos Kátyáról, színházról beszélgettünk Galambos Zoltánnal, Puskás Istvánt zenei terveiről kérdeztük

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 22. – a Víz világnapja
A víz világnapjának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése és először egy évvel később, 1993-ban tartották. Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott célkitűzés egyik pontja szerint: 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése. Mindezek mellett napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve, az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság mohó vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá. A 2021-as év jelmondata: „A víz érték! Becsüld meg!”

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA
A Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, amelyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel. Kovács Edina történész ezúttal erről beszél nekünk.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 27. – Színházi világnap
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója, ennek emlékére 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a Színházi világnap és 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. A közönséggel szinte együtt lélegző színművészek számára igen hálátlan most a helyzet: üres széksoroknak játszani, arctalan kamerák előtt, lemondva a taps feloldozó, közösségteremtő pillanatairól. Sokan mégis úgy döntenek, hogy nem maradnak, nem maradhatnak némák. Tudják, hogy az élő emberi szóra most még inkább szükség van, sőt, a művészet gyógyító erejének megérzése, a teremtő képzelet életben tartása szellemi egészségünk egyik záloga lehet.

TOMPOS KÁTYA
Tompos Katalin orosz anya és magyar apa gyermekeként született, Budapesten, de mivel apai nagyanyja oroszosan Kátyának hívta, ezt választotta művésznevének. A Színházi világnaphoz kapcsolódóan telefonon beszélgettünk Tompos Kátyával, aki elmondta, hogy 2020-ban éppen a My Fair Lady főszerepét játszotta, amikor megtudta, hogy bezárnak a színházak – így neki ez a szerep és a március 13-ai születésnapja igazán ’emlékezetes’… Kátyával – többek között – a színésznővé válásáról és a „Viszlek haza” című daláról is kérdeztük, amely 2019-ben a Színházak Éjszakájának himnusza lett. A dalnak – Kátya szavaival élve – magával ragadó stílusa, könnyedsége és ritmikája lett, öröm volt dolgozni rajta.
Megszólaló: Tompos Kátya – Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő

KÖRÚTI SZÍNHÁZ
Színház bárhol születhet és születik, ahol szükség van rá, sokszor „Thália templomain” kívül is, ha a helyzet úgy kívánja. Számos színház, a színművészek és a színházi dolgozók a mostani emberpróbáló időszakban is helyt állnak és próbálnak ’talpon maradni’ – miközben az elmaradt előadások számukra súlyos bevételkiesést, anyagi bizonytalanságot okoznak. A Körúti Színház igazgatóját, Galambos Zoltánt kérdeztük, ők hogyan tudtak/tudnak „működni” ebben az időszakban.
Megszólaló: Galambos Zoltán – a Körúti Színház igazgatója, rendező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 28. – Psota Irén születésnapja (1929.)
Psota Irén a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – gyermekkorától színészi pályára készült. 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd rögtön leszerződött a Madách Színházhoz, amelynek – csupán pár év kihagyással – pályafutása végéig a tagja volt. Psota Irén minden műfajban otthonosan érezte magát. Szerepei a tragédiától a musicalen át a vígjátékig terjednek. Minden alakítását összetetten, egyedi módon ábrázolta. A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, éppúgy, mint a vígjátéki szerepeiben rejtőzködő tragédiát. Tette mindezt a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával. Sőt, számos filmben is feledhetetlen alakítást nyújtott. Psota Irén 2009. április 11-én lépett utoljára színpadra, majd teljesen visszavonult. Élete utolsó éveiben megromlott egészségi állapota miatt otthonából már alig mozdult ki… Emlékére Almási Éva 2017-ben megalapította a Psota Irén-díjat, melyet minden évben egy olyan színésznőnek adományoznak, aki színpadi sokszínűségével és kiemelkedő képességeivel az ő örökségéhez méltó.

TILDY ZOLTÁN
Hűséges nézőink bizonyára tudják, hogy idei első műsorunktól egy történelmi sorozatot indítottunk útjára, melyben Százhalombatta múltjáról Lehoczki Zsuzsanna történész beszél nekünk. A battai földbirtokosok sorát Tildy Zoltánnal
zárjuk – aki református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök is volt – de neve városunkhoz is kötődik.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március utolsó szombatja – a Föld órája
A Föld órája egy nemzetközi esemény minden március utolsó szombatján, mely során a háztartásokat és a vállalkozásokat arra kérik, hogy kapcsolják ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A Föld órája 2021-ben március 27-én lesz 20:30 és 21:30 között. A kezdeményezés célja, hogy ösztönözzön minket arra, hogy ne csak ebben az egy órában, hanem mindennap tegyünk a természet megóvásáért, a fenntartható életmódért, hiszen egyre sürgetőbb a változtatás szükségessége; az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete, 140 év óta. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem az, hogy az emberiség tudatára ébredjen, hogy a fenntartható jövő megteremtése és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

PUSKÁS ISTVÁN PUSI
Puskás Istvánnal – közismert nevén Pusival – 2020 májusában beszélgettünk arról, hogyan éli meg a ’bezártságot’ és milyen tervekkel indul, amikor a szigorítások enyhülnek majd… Legutóbbi beszélgetésünk során pedig már arról is mesélt nekünk, hogy ezekből a tervekből aztán mi valósulhatott meg.
Megszólaló: Puskás István Pusi – zenész, dalszerző