Paletta

Műsorunkban riportot láthatnak Hevesi Tamás koncertjéről, az Arany János iskola farsangjáról és körbevezetjük Önöket a hadi festők tárlatán is

ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
A BAJUSZ
A bajusz legáltalánosabb, köznyelvi értelemben az emberi arcszőrzetnek a felső ajak és az orr között növő része, ékessége, ill. több emlősnél jelentős szerepet játszik, mint tapintó-szagló szerv, de lehet a halaknak és a növényeknek is bajsza. Képes divattörténet sorozatunkban, még 2000-ben – többek között – a magyar bajusz történetét is megismerhették Nézőink, íme ismét!

TERÜLJ, TERÜLJ
„Terülj, terülj asztalkám…” – milyen volt a lakoma régen és hogyan került az asztalra, keressük meg a kiállításban és kóstoljunk is bele. Erről szólt a „Matrica” Múzeum legutóbbi kézműves műhelye, amely egybe esett ezúttal is a Kézműves csoport foglalkozásával.
Megszólaló: Petró Magdolna – foglalkozásvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 27. – Kazal László születésnapja (1911.)
Kazal László színész, énekes, dalszerző, komikus, érdemes művész tudatosan készült a színészi pályára, alig 18 évesen, esténként, munka után Rákosi Szidi színiakadémiájára kezdett el járni. Már tanulmányai kezdetén színpadon játszhatott, egy operettben statisztált a Király Színházban. A színiiskola elvégzése után a Bethlen téri színházban lépett fel, majd később Miskolcon jutott segédszínészi álláshoz. Táncos bonviván szerepeket kapott és eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában, de miután összeverekedett az ügyelővel, elbocsátották. Küszködve jutott újra álláshoz, Csongrádon, ahol két év alatt rengeteg szerepet játszott el. 1936-tól egy beugró szerep eljátszása után Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát. Egy énekes szereplése láttán fedezték fel és az 1930-as évek második felére ismert slágerénekes lett, majd fellépései megszaporodtak a színpadon is. Az 1940-es évek elején egy időre Nagykőrösre költözött, majd a Royal Varietéhez került, ill. az évek során számos más színházban is fellépett, míg végül 1950-től a Vidám Színpad szerződtette, ahol egészen haláláig, több mint negyed évszázadig játszott.

HADI FESTŐK
A „Matrica” Múzeumban az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából rendezett, kifejezetten a helyi eseményekkel, áldozatokkal foglalkozó kiállítás kiegészítéseként Hadi festők a nagy háborúban címmel nyílt tárlat, amelyen a háborúban résztvevő művészek – köztük Mednyánszky László – a fronton, vagy annak ihletésére készült alkotásait láthatja a művészetkedvelő közönség. A kiállítást a tárlat ötletgazdája és a képek többségének tulajdonosa, Takács Péter nyitotta meg.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

HÁZUNK TÁJA
A Folthalom Foltvarró Klub alkotásai – a tagok megfogalmazása, ill. a kapott visszajelzések szerint – a textilek csodálatos színvilága, a belevarrt örömük, igyekezetük, jó kedvre deríti a látogatókat ebben a még borús, téli időszakban. A „Házunk tája” elnevezésű idei kiállításukat a BKK előterében csodálhatják meg az érdeklődők.
Megszólaló: Sós Julianna – csoportvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A farsangi bálokról
A farsang időszaka, a tél temetése, a tavasz köszöntése mindigis jelentős hagyományokkal bírt. A tűz, a maszkok, az álarcok és jelmezek felöltése, de a karneváli hangulat, a bálok és az evés-ivás is mindenütt jellemzője ennek az év eleji hangulatnak. A bál elnevezése latin-olasz eredetű, a ballare, vagyis táncolni szóból ered. A bálok őse talán az a táncmulatság lehetett, melyet VI. Károly francia király menyegzője alkalmából rendeztek 1385-ben Amiens-ben, mikor feleségül vette Bajor Izabella hercegnőt. A középkori mulatságokon még merev ruhákban, szigorú szabályok szerint lejtették a táncokat, majd Medici Katalin vezette be, hogy a nők könnyű, kivágott ruhában jelenhetnek csak meg, amelynek fontos kiegészítője volt az álarc. Magyarországon Mátyás király idejében lett ’divatos’ a bálozás, elsősorban a reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. Az álarcos bálok alapvetően az arisztokrácia ünneplési formái voltak. Ez a fényűző környezetben tartott ünneplés rövid időn belül a fontos társadalmi események sorába emelkedett.

ARANY FARSANG
A jelmezbálok az iskolákban is népszerűek. Városunkban is minden intézményben hagyománya van a farsangi rendezvényeknek, kicsik és nagyok egyaránt vidám jelmezes felvonulást rendeznek ilyenkor. Így van ez az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban is, kameránkkal idén a felső tagozatosok báljára látogattunk el.
Megszólaló: Adorjánné Káldi Boglárka – gimnáziumi intézményvezető-helyettes

ARANY BÁL
Az Arany Iskolában – a hagyományoknak megfelelően – a farsangi időszak zárasaként kerül megrendezésre az Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Alapítvány bálja, amely ezúttal a Szombat esti Disco láz jegyében telt.
Megszólaló: Dr. Horváthné Dr. Hidegh Anikó – intézményvezető;
Feketéné Takács Rita – tanár, az Alapítvány kuratóriumának tagja

HEVESI TAMÁS
Hevesi Tamás családjában a zene mindigis természetes volt, édesapja tangóharmonikázott, édesanyja gyönyörűen énekelt – mindazok ellenére, hogy a hétköznapokban egészen más munkát végeztek. Hevesi Tamással erről is beszélgettünk az Aranykapu Alapítvány bálján való fellépése előtt.
Megszólaló: Hevesi Tamás – énekes