Paletta

Műsorunkban folytatódik a Történelmi tévhitek című előadás-sorozat, továbbá balettal és tavaszköszöntő tánccal is várjuk nézőinket

BATTA BALETT GÁLA
„Bármilyen tánc során, amelynek örömmel átadjuk magunkat, agyunk elveszti a kontrollt és testünket a szívünk irányítja tovább.” – ez volt a mottója a Házi Tamás táncművész által vezetett Batta Balett Stúdió növendékei számára rendezett tanévzáró gálának, amelynek a BKK adott otthont.
Megszólaló: Házi Tamás – a Batta Balett Stúdió vezetője, táncművész

TANÉVZÁRÓ GÁLA
A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium jubileumi fogadással és ünnepi Aranygálával zárta harmincadik tanévét. A sok-sok tehetséges gyermeket felvonultató kétrészes Aranygála első részében a szokásos ének-, tánc-, zene-, próza- és versbemutatókat láthatta a gyerekektől a közönség. A második részben egy olyan darabot állítottak színpadra, amelyet az iskola egy volt diákja rendezett.
Megszólaló: Dr. Horváthné Dr. Hidegh Anikó – az Arany János Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 14. – Charles-Augustin de Coulomb születésnapja (1736)
280 éve született Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus, aki leginkább a róla elnevezett törvény megalkotásáról nevezetes. Coulomb hadmérnökként kilenc évet Nyugat-Indiában töltött. A francia forradalom kitörése után visszavonult egy Loire-menti Blois nevű városba, ahol a tudományos kutatásnak szentelte idejét. Az általa megalkotott törvény szerint két pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével. Megalkotta a mágneses erők matematikai elméletének alapját, amikor az ellentétes és azonos mágneses töltések vonzására és taszítására vonatkozó megfigyeléseit leírta. Vizsgálta a gépek súrlódását, a szélmalmokat, a fém-és selyemszálak rugalmasságát is. Az elektromos töltés egysége az ő tiszteletére kapta a coulomb nevet.

BŐRÖNDÖZÖN
A bőrönd ún. utazótáska, amely bőrből, sajtolt papírlemezből vagy könnyű, de erős műanyagból, könnyűfém kerettel készült. Manapság legtöbbször már külön fogantyú van rajta, kerekeken is gurítható és a modern bőröndök már erősek, kopásállók. És hogy milyenek voltak az „utazótáskák” régen? A „Matrica” Múzeum legújabb, Bőröndözön – Mit mesélnek a táskák? című időszaki kiállítása erről ad képet a látogatóknak.
Megszólaló: Balpataki Katalin – a kiállítás kurátora, történész

TRIANON ELŐADÁS
A trianoni békeszerződés – amit gyakran emlegetnek úgyis, hogy békediktátum, illetve kényszerszerződés, békeparancs – az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A HBVK Kovács Edina történész által tartott Történelmi tévhitek előadás-sorozatban legutóbb a Trianon volt a téma.
Megszólaló: Kovács Edina – előadó, történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 16. – Nagy Imre újratemetése (1989)
Az 1956-os forradalom miniszterelnökének, Nagy Imre újratemetésének napja egy új korszak kezdetét jelentette. 1989. június 6-án a Hősök terén 9 órakor kezdődött a gyászszertartás. A Műcsarnok lépcsőin 6 koporsót ravataloztak fel. Az öt koporsóban Nagy Imre, Losonczi Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József hamvai voltak. A hatodik, az üres koporsó a fellázadt és küzdő nemzetet szimbolizálta, mindazokat, akiket a forradalomban és szabadságharcban való küzdelmeikért kivégeztek. Nagy Imre első hazai szobrát 1996. június 16-án avatták fel. Budapest V. kerületében látható, a Vértanúk terén. Varga Tamás szobrászművész egy könnyűívű hídra helyezte az életnagyságú bronzalakot, akinek tekintete az Országház felé esik.

FOLKMISE
Az idén immár második alkalommal Százhalombatta adott otthont a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség találkozójának, amelyen magyarországi hagyományőrző együttesek mutatták be elő hagyományaikat, csodás népviseleteiket. A program ezúttal is Folkmisével kezdődött a Szent István templomban, amelyen közreműködött Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes és a Muharay Szövetség tagjai.
Megszólaló: Szvorák Katalin – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész

ZENGŐVÁRKONY
Magyarország legdallamosabb nevű települése, Zengővárkony egy 400 lelkes település, a Zengő lábánál és Pécsvárad szomszédságában terül el. A baranya megyei településen igazán virágzó kulturális élet van, 1971-től töretlenül működik az akkor már idős kántortanító, Császár János kezdeményezésére létrehozott néptánccsoport, amelyet különleges módon egy rezesbanda kísér. Azt mondják, ahol a várkonyi rezesbanda megszólal, ott garantáltan összeszalad a közönség… Így volt a Tavaszköszöntő tánc során a Szent István téren is, ahol valamennyi, a gálaműsorra érkező hagyományőrző együtt táncolt.
Megszólaló: Mohácsi István – a Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület elnöke

MÁJUSI TÁNC
A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség tagjainak találkozója a szövetség Fülöp Ferenc-díjas szólistáinak és a népművészet mestereinek gálaműsorával zárult a BKK színháztermében, miután valamennyi táncos a Szent István teret betöltve együtt táncolt.
Megszólaló: Mihályi Gábor – Harangozó-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője