Paletta

Műsorunkban visszatekintünk a nagy sikerű Origo-bálra, bemutatjuk a Kotkoda Népdalkört, és egy különleges színpadi produkcióról is beszámolunk

DALOK AZ ÉLETRŐL
„Játsszuk ma azt, higgyük ma el, hogy az élet újrakezdhető…” – ez a Rédli Éva saját dalainak egyikéből való idézet volt olvasható a Dalok az életről elnevezésű zenés estre hívogató plakáton. A rendezvénynek a százhalombattai Klub Sirály adott otthont.
Megszólaló: Rédli Éva – dalszerző, énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 9. – Karel Čapek születésnapja (1890.)
Karel Čapek az egyik legnagyobb hatású 20. századi cseh író, aki kimagasló intelligenciával és humorral írt különböző témákról. A könyveit leginkább az érdekességük és a pontos, élethű környezet-leírásuk miatt ismerik el. Karel Čapeket részben sci-fi-íróként is azonosítják, aki jóval a science fiction önálló műfajjá válása előtt írt ilyen témájú könyveket. Őt tartják a klasszikus, nem mai tudományos-fantasztikus irodalom egyik megalapítójának, mely műfajban a jövőbe tekintés, például űrutazás, a társadalmi fejlődés a fő téma. Számos könyve és játéka detektívtörténet (de azon túlmutató, mély filozofikus tartalmú irodalmi mű), regény, tündérmese és színházi játék. Néhány munkája megpróbál választ adni az ismeretelmélet ama kérdésére, hogy mi a tudás.

ÁLARCOK
Öt éve már, hogy összeállt egy műkedvelők alkotta társulat és létrejött az ercsi kötődésű Felvonási Tünetek Színjátszó Műhely. Mivel első körben csak hölgyekből állt a társulat, ehhez kellett darabot találniuk, így hozták létre A nyolc nő című krimi-vígjáték egy változatát Álarcok, az utolsó gyilkosság címmel. A 2017 novemberében bemutatott előadás ún. „darabtemetésén” jártunk Ercsiben, az Eötvös József Művelődési Házban.
Megszólaló: Murzsa Kata – a Felvonási Tünetek Színjátszó Műhely vezetője, színjátszója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 14. – Barcsay Jenő születésnapja (1900.)
Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, tanár – festészetének korai szakaszát a fény-árnyék hatásokra épülő komor ábrázolásmód jellemzi. Párizsi és itáliai tapasztalatai azután teljesen alakították látásmódját és ettől kezdve expresszionista stílusban festett. 1929-től fokozatosan fejlődött ki teljesen egyéni, senki máséval össze nem téveszthető stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki, szigorú szerkezeti elemekkel, amelyeket élénk koloritok tesznek hangsúlyossá. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolások. A festészet mellett grafikái és mozaikjai is jelentősek. Művészetpedagógiai munkássága ugyancsak kiemelkedő; Művészeti anatómia c. szakkönyvét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használják.

KOTKODA NÉPDALKÖR
A környező települések énekkarait vendéglátó százhalombattai Cselefendi Asszonykórus szervezésében megvalósult Népdalköri találkozón a Kotkoda Népdalkör is részt vett. A Tök településről érkezett dalos hölgyek két vezetőjével a fellépésük után beszélgettünk.
Megszólaló: Schwarczné Kemény Borbála – karnagy;
Henczné Horváth Anikó – alapítótag, a Népdalkör krónikása

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 15. – Anglia és Írország királynőjévé koronázzák I. Erzsébetet (1559.)
I. Erzsébet volt Anglia és Írország királynője 1558-tól 1603-ban bekövetkezett haláláig. Mivel élete során sosem házasodott meg, a szűz királynő ragadványnévvel illetik. A Tudor-ház ötödik, egyben utolsó tagja volt az angol trónon, akinek uralma alatt vált országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá. A királynő meghatározó szereppel bírt a reneszánsz kori Anglia divatjában, amit a spanyol divat határozott meg. Erzsébet köztudottan magas és karcsú volt. Jellegzetes fűzőt viselt, amely leszorította derekát és az alján lévő elefántcsont függelékek kihangsúlyozták csípőjét. Arcát hófehérre festette, hogy egykori himlőjének nyomait az arcán elfedhesse. A költőket, muzsikusokat megihlette személyisége és színházakban is mintáztak róla szerepeket.

ORIGO BÁL
Az Origó zenekar régen szinte kizárólag divatos „nyugati” zenét játszott. Akkoriban „ciki” lett volna a magyar, mostanában ezt egészen másként gondolják – mesélte Kővári László, az egyik alapító. Kőváriék szintetizálták a dobot és a basszust, erre az alapra gitároznak és énekelnek rá a retróbulikon – tették ezt így legutóbb is a Klub Sirályban.
Megszólaló: Kővári László – zenekarvezető, énekes, zenész
Sinka László