Paletta

LILIOMFI
A magyar klasszikus vígjátékok sorában jeles helyet foglal el a Liliomfi című, cselszövésekre és félreértésekre épülő darab. Hogyan tisztázódnak a félreértések, hány szerepet kell eljátszania Liliomfinak ahhoz, hogy elnyerje szerelmét? Erről szól ez a fordulatos, mulatságos darab, amely megőrzött valamit a színészet hőskorának romantikájából. A Turay Ida Színház vendégjátékát a BKK Délutáni színházi előadásainak sorában láthatta a közönség.
Megszólaló: Sövegjártó Áron – színművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 2. – Csukás István születésnapja (1936)
Csukás István Kossuth-díjas költő, író Kisújszálláson született és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett zeneiskolába, hegedűművész szeretett volna lenni. Később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Törzshelye lett a Hungária Kávéház és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője, majd a Magyar Televízió munkatársa, ill. 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író. Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Csukás István olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom vagy Süsü, a sárkány.

GUSTAV MAHLER
Gustav Mahler cseh–osztrák zeneszerző, karmester rendkívüli tehetséggel rendelkezett, hiszen hatévesen már zenét tanított, tizenöt éves korában került a bécsi konzervatóriumba, karmesteri és operaigazgatói karrierjét pedig húszévesen kezdte. Gustav Mahler életéről és munkásságáról beszélt a hallgatóságnak a legutóbbi Zenei esten a HBVK-ban Csehák Izolda.
Megszólaló: Csehák Izolda – előadó, karnagy

ZSIDÁKOVITSÉK ÚTJA
A HBVK „Találkozások” elnevezésű programsorozatában – könyvbemutatók, irodalmi estek, utazások, különleges emberek, érdekes témák kapnak helyet. Legutóbb a Zsidákovits házaspár úti beszámolója, az El Caminoról való beszélgetés vonzott nagyon sok érdeklődőt.
Megszólaló: Zsidákovits Sándorné; Zsidákovits Sándor

FOTÓKIÁLLÍTÁS
A 37. Regionális Borversenyhez kapcsolódóan Szabó Erika fotóművész munkáiból nyílt kiállítás a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban.
Megszólaló: Szabó Erika – fotóművész

ETYEKI HEGYBÍRÓ
Hegybíró „a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkező” egyén lehet, aki egyben  a hegyközség választott végrehajtó vezetője a bortermelés köztestületi rendszerében. A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban megrendezett idei Regionális Borversenyen Orosz Gyula, Etyek hegybírójának e borvidékről tartott ismertetőjét is meghallgathatták az érdeklődők.
Megszólaló: Orosz Gyula – Etyek hegybírója

NYOLC ÓRA SZÓRAKOZÁS
„A legvidámabb barakk” – ezt a címet kapta Kovács Edina történész előadássorozata, melynek legutóbbi állomásán a Kádár-korszak szórakozási formái kerültek reflektorfénybe. Mivel töltötte szabadidejét e kor embere? Hogyan szórakozott a középgeneráció és hogyan a fiatalok? Emlékszünk-e még, hogy kik voltak a galerik, a hippik és a rockerek? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik ellátogattak az előadásra.
Megszólaló: Kovács Edina – előadó, történész, a Városi Archívum kezelője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 1. – Vikár Béla születésnapja (1859)
Vikár Béla – nyelvész, műfordító, néprajzkutató – 155 éve született. Vikár Béla a budapesti tudományegyetem elvégzése után az országgyűlési gyorsíróiroda munkatársa, később vezetője volt. Néprajzkutatóként a népdalok és népmesék szövegeit gyorsírással jegyezte le, majd 1895-től Európában elsőként fonográfot használt, megalapozva a népzenekutatás modern módszerét. Az egész országra kiterjedő gyűjtése során mintegy hétezer dalt jegyzett le. Finn, francia, német, angol, grúz, észt, norvég nyelvből fordított. Műfordítóként legismertebb munkája és „remekműve” a Kalevala finn eredetiből magyarra fordítása, de emellett La Fontaine meséit is lefordította. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkárának választották, később maga is alapított társaságot, a La Fontaine Társaságot és annak elnöke lett. Sokoldalú egyéniség volt, bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba is, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi, majd tiszteletbeli tagja volt.

TE-A KÖZÖSSÉGBEN
A Barátság Kulturális Központ 3 művészeti csoportjának műsorral egybekötött teadélutánjának házigazdája a Liszt Ferenc Vegyeskar, ötletgazdája pedig Damakné Ferenczi Anna volt, aki a másik két csoport, a Városi Népdalkör tagjaként és a battai Muslinca Dalárda karnagyaként is közönség elé lépett ezen az esten.
Megszólaló: Damakné Ferenczi Anna – karnagy; Dobák Józsefné – karnagy