Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Látás Iskolája jubileumi kiállításáról, a Déryné Társulat százhalombattai debütálásáról, és beavatjuk Önöket a nemezkészítés rejtelmeibe is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 29. – Szent Mihály napja
A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály egyike a 7 arkangyalnak vagy főangyalnak, akit művészi alkotásokon többnyire harci öltözékben, karddal, pajzzsal és kopjával jelenítik meg, lábánál a legyőzött sárkánnyal. A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés is, amely a Göncölszekérre utal. A Tejút egyik középkori neve pedig Szent Mihály útja. Régen szeptember 29-én, Szent Mihály napján kezdődött a kisfarsang ideje, ami Katalin napjáig tartott. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, ahol nemcsak a szükséges holmikat tudták beszerezni a vásározók, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget is jelentett számukra. Női munka tilalom is fűződik Szent Mihály napjához: úgy tartották, aki ezen a napon mos, annak kisebesedik a keze.

LÁTÁS ISKOLÁJA KIÁLLÍTÁS
A 35 évvel ezelőtt alapított Látás Iskolája, vagyis László Bandy a mester és tanítványainak munkáiból nyílt jubileumi kiállítás a BKK emeleti galériájában és Lépcső galériájában. Ahogy a közkedvelt képzőművész-tanár fogalmazott „a legrégebbi tanítványok alkotásai, akik közül azóta már sokan a pályán dolgoznak, illetve külön a mostani tanítványok munkái” lettek kiállítva.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész-tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja (1859.)
Benedek Elek, a Nagy Mesemondó nemcsak ontotta magából a meséket, de szenvedélyesen gyűjtötte is őket. Neki köszönhetjük, hogy gyerekként olyan hősökkel találkozhattunk, mint a világszép Nádszál kisasszony vagy a csillagszemű juhász. Életének történetét azonban mégis kevesen ismerik, nem annyira köztudott például, hogy szerkesztőként és újságíróként is rengeteget dolgozott, ahogy az sem, hogy írt tankönyvet és volt országgyűlési képviselő is. Az első mesét a szülőfalujában, a kisbaconi zsellérházban hallotta egy lánytól, akitől aztán újabb és újabb történeteket kért. 18 éves volt, amikor első népballadájával, napokig tartó idegőrlő gyötrődés után elment Gyulai Pálhoz. Ő elolvasta a kéziratot és – megkönnyebbülésére – Gyulai elismerősen nyilatkozott róla. Elek Apóvá akkor vált, amikor a Cimbora nevű lap főszerkesztője lett. Az újság legfontosabb rovata az „Elek nagyapó üzeni” volt. Naponta 20-30 gyerektől kapott levelet és ő maga válaszolt mindegyikre.

BÖLÖNI RÉKA
Bölöni Réka színésznő abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ő édesapja a neves grafikus, festő, színházi díszlettervező Bölöni Vilmos, aki hosszú éveken át a nagyváradi bábszínháznak, majd pedig a nagyszínháznak volt a tervezője; sok-sok játékos bábot, mesés díszleteket tervezett, festett, faragott. Így szinte ’adta magát’ a dolog, hogy lánya előadásaihoz is ő készít bábokat, kellékeket. Bölöni Rékával legutóbb az óvárosi jógastúdióban tartott műsora előtt beszélgettünk.
Megszólaló: Bölöni Réka – színésznő

NEMEZKÉSZÍTŐS
Dobinszki Csilla eredeti végzettsége szerint magyar-történelem szakos tanár, de jóideje rabul ejtette már a kézművesség. Miután megismerkedett a nemezkészítéssel, ez a mesterség lett a meghatározó része életének. Szeretettel és gondossággal készülnek nemeztárgyai, mindegyik munkája egyedi, míves kézműves termék. A BKK idei évadának első családi napján Dobinszki Csilla irányításával kézműveskedhettek az érdeklődők.
Megszólaló: Dobinszki Csilla – foglalkozásvezető, népi iparművész, nemezkészítő

J.P.
A BKK csoportjai között évek óta megtaláljuk a JP Dance Company-t is, akik – számos más település mellett – a battai tánckedvelő gyerekeknek is megmutatják – Papp János szavaival élve – hogy „a tánc dinamika, energia, eXtázis”. A következő percekben a közös táncgálából a „JP-sek” kerülnek „reflektorfénybe”.
Megszólaló: Papp János J.P. – a tánccsoport vezetője, táncművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 29. – Bíró László József születésnapja (1899.)
Bíró László József eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott.
Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken. Bíró első golyóstoll-szabadalmát „töltőtoll” néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel jelentett be újabb szabadalmat. A golyóstollal kapcsolatos további kísérleteit azonban már külföldön, Argentínában fejezte be, ahová a zsidóüldözések elől menekülni kényszerült. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

DÉRYNÉ PROGRAM
A Déryné Program célja, hogy a minőségi kultúra ne csak a szűk elit kiváltsága legyen, hanem minden állampolgár hozzáférjen a minőségi előadásokhoz. Ezért is lett a mottója a „Színház mindenkinek” jelmondat. Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című művének, a Déryné Program díszelőadásának a BKK színházterme adott otthont.
Megszólaló: Kis Domonkos Márk – a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. igazgatója

BIRKÁS LÁSZLÓ ÉS ZENEKARA
Birkás László prímás és zenekara, a hagyományos magyar cigányzenén és népzenén kívül tolmácsolói Kodály, Bartók, Liszt, műveinek is. A Hagyományok Háza „Köszönjük, Magyarország!” programjának keretében ezt a formációt is hallhatták az érdeklődők a BKK kamaratermében. 
Megszólaló: Sárközi József Kleo – zenész;
Birkás László – zenekarvezető