Paletta

Adás időpontja: 
2020. július 06, hétfő, 19:15
Leírás: 

A Barátság Kulturális Központ június 26-án közösségeivel „visszafoglalta” a házat, majd az elmúlt héten újra megnyitotta kapuit a nagyközönség számára

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 7. – a csokoládé világnapja vagy nemzetközi csokoládénap
A csokoládé világnapja egy évente július 7-én tartott jeles nap és ünneplésére a csokoládéfogyasztás jellemző. Néhány forrás az 1550. év ezen napjára datálja a csokoládé Európába való bevezetését. A szó a csokoládé 16. század óta használt navatl indián nevéhez, a sokolátlhoz hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is. Amerikában az aztékok már jóval az európai hódítók előtt is itták a csokoládét. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbabot szertartásokhoz is használták. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták, majd megitták a keserű italt. Az aztékok már ízesítették fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el. Legendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet.

J.P. TÁBOR
Papp János egy kis erdélyi településen élt, gyermekként egy iskolai tánccsoportba járt, a tanítónő motiválásának és lelkesedésének köszönhetően indult el a tánc irányába és lett az Operettszínház táncosa, valamint a JP Dance Company alapítója.
Papp János azt a szeretetet, odaadást adja a gyerekeknek, amit ő kapott egykori tanítómesterétől. Elhivatottsága az idei első százhalombattai táboruk zárónapján is érződött.
Megszólaló: Papp János J.P. – táborvezető, tánctanár, táncművész

CSEHÁK IZOLDA
A Barátság Kulturális Központ június 26-án közösségeivel „visszafoglalta” a házat, majd az elmúlt héten újra megnyitotta kapuit a nagyközönség számára. A Canticum Novum Vegyeskar is a BKK égisze alatt működik – a „foglaló napján” Csehák Izoldával beszélgettünk.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 8. – Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (1941.)
1941. július 8-án hajnali 3 órakor vezették be – Budapest és közvetlen környéke kivételével – Magyarország területén a jobb oldali közlekedési rendszert. Ezt az áttérést a fővárosban csak 1941. november 9-én hajtották végre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra. November 8-án 23 órakor aztán leállt a tömegközlekedés, hogy elvégezhessék a szükséges műszaki átalakításokat, és 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik persze továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán van így.

CIRKUSZ
Eötvös Nándor Aladár 1920-ban alapította meg az Eötvös Cirkuszt, mely egészen 1964-ig aktívan működött. 12 gyermeke született, 5 fiú és 7 lány. Az Eötvös család tagjai bejárták a földet, megtelepedtek számos országban, sikert és elismerést szereztek mindenütt. Ám ahogy az ősök a múlt könyvébe írták be nevüket, az ifjabbak már a jövőébe akarják, ezért József gyermekei Susy a párjával és Loránd a feleségével az Eötvös cirkusz alapításának 90. évfordulója alkalmából az Eötvös Cirkuszt újraalapította. Az ifjabbik generáció vezetése alatt és az idősebbek tanácsainak köszönhetően olyan műsort hoztak létre, mely ötvözi a hagyományos cirkuszt a modern fantáziadús koreográfiákkal. Az Eötvös Cirkusz néhány napig városunkban vendégeskedett. A múltról Eötvös Christofer-rel beszélgettünk.
Megszólaló: Eötvös Christofer – artista

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 6. – Frida Kahlo születésnapja (1907.)
Magdalena Carmen Frida Kahlo festőművész – a 20. századi Mexikó emblematikus alakja – 1907. július 6-án született Mexikóvárosban, egy mexikói anya és egy német apa gyermekeként. Bár Frida első képei, portréi az európai festészet hagyományait követik, későbbi művészetére, színvilágára, jelképrendszerére a mexikói művészet, a hagyományok és a prekolumbián kultúra hatott igen erősen. Sokan szürrealistának tekintik, viszont míg a szürrealisták az álmok homályos értelmű jelképeit használták festményeiken, és olykor teljesen elszakadtak a valóságtól, Kahlo szimbólumai általában könnyen megfejthetők. Sok önarcképet is festett, ezt magányosságával magyarázta. Ezeken arca maszkszerű, szinte semmiféle érzelem nem tükröződik rajta, az arcot körülvevő, jelképes értelmet hordozó tárgyak, állatok, a háttérben látszódó táj árulja el a kép igazi mondanivalóját, a művész pillanatnyi lelkiállapotát.

NÉMEDI-VARGA TÍMEA
Némedi-Varga Tímeát főként a Gergely Theáter előadásaiban láthatta már a százhalombattai közönség. Tímea a színház szeretetét édesanyjától örökölte, szenvedélyes állat és természetbarát, hívő ember. Némedi-Varga Tímeával néhány nappal ezelőtt a ’technika segítségével’, online beszélgettünk, a felvételek pedig egy 2018-es battai fellépésükön készültek.
Megszólaló: Némedi-Varga Tímea – színésznő

TOLCSVAY BÉLA
A Magyar Mise Tolcsvay László zenéjére és Tolcsvay Béla szövegkönyvére készült zenés rockoratórium, amely nagy vonalakban a római katolikus liturgiát követi. Hanglemezen először 1987-ben az ősbemutató alkalmával jelent meg. Az idei Szent László napi ünnepséget követően a templomban miután megnézték a „Magyar Mise” közelmúltban készült feldolgozását, Tolcsvay Béla az érdeklődőknek mesélt a mű születéséről is.
Megszólaló: Tolcsvay Béla – Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró