Paletta

Műsorunkban Vastag Csabával és Tamással beszélgetünk 6 évvel ezelőtti százhalombattai fellépésükről és azt is megmutatjuk, milyen volt az 5., virtuális Battai Könyvünnep

SOÓS FANNI
A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium hagyományai közül kiemelkedő a minden évben, a tanév végéhez kapcsolódó Arany Gála. A sokszínű és számos területen tehetséges gyerekeket felvonultató műsorban, 2015-ben Soós Fanni számos formában bizonyította színpadra való ’termettségét’, hiszen abban az évben a műsor előkészítésében és lebonyolításában is részt vett. Akkor is és 5 év után most ismét beszélgettünk az egykori „aranyos diákkal”.
Megszólaló: Soós Fanni – egykori „Aranyos” diák

BÖLÖNI RÉKA
Bölöni Réka 1997-ben alapító tagja volt a Napszínháznak, 1998-tól 2005-ig pedig a Holló Színház társulatában játszott. Ezután számos alkalommal fellépett az Evangélium Színházban, valamint játszott Galla Miklóssal a Mikroszkóp Színpadon. A szabadfoglalkozású színművésznő díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozik és a Bergengóc Zenegóc Társulat énekese. Bölöni Rékával néhány nappal ezelőtt beszélgettünk az elmúlt néhány hónap történéseiről.
Megszólaló: Bölöni Réka – színész-bábszínész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 10. – Kaffka Margit születésnapja (1880.)
A 140 éve született Kaffka Margit, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, akit Ady Endre „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezett. Miskolcon a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, majd Budapesten tanult, ahol tanári oklevelet szerzett. Miután visszatért Miskolcra egy polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel és Balázs Bélával is. Budapesten is tanított 5 évig, majd miután másodszor is férjhez ment, elhagyta a tanári pályát, és ezután már csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az első világháború után, tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált, a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.

HÁZI TAMÁS
A Batta Balett Stúdió évek óta fogadja mindazon gyerekeket, fiatalokat, akik kedvet éreznek a klasszikus és jazz balett alapok, koreográfiák tanulásához. Házi Tamás és növendékei évek óta sokszínű gálával zárták a tanévet. Így volt ez 2018-ban is, melynek néhány emlékezetes pillanatát idézzük fel mai műsorunkban, de előtte még aktualitásokról beszél nekünk a Batta Balett Stúdió vezetője.
Megszólaló: Házi Tamás – a BBS vezetője, táncművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Teleki Pál Vörös térképe
1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, mely az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült és ahol a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt. A vesztes első világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország területeket fog veszíteni, ennek kivédésére egy olyan térképet álmodott meg, amit döntő bizonyítékként lehet majd bemutatni a béketárgyaláson. Ez a fajta módszer a nemzetközi térképészet számára addigra ugyan már ismert volt, mégis Teleki Vörös térképe a világon az elsők közt szerepelt, úttörőnek számított: a Kárpát-medence etnikai megoszlását úgy emelte ki, hogy a peremterületeket, azaz a hegyvidékeket fehéren hagyta, a belső területeket, ami a lakott területeket, városokat jelölte, vörös színnel hangsúlyozta. Célja ezzel az volt, hogy a népsűrűséget jól láthatóvá tegye, az egybefüggő vörös szín pedig éles kontrasztként felhívja a figyelmet arra, hogy mely részeket kell meghagyni a jövőbeni határok meghúzásánál. A magyar Vörös térkép 1920. január 16-án került az antant döntéshozóinak asztalára. A Teleki által megálmodott térkép ütőképessége ellenére sem tudta megváltoztatni a békekonferencia döntéshozóinak véleményét. A nemzetközi földrajztudomány ezzel szemben nagyra értékelte a Vörös térképet.

A VÖRÖS TÉRKÉP
1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. Ez volt az első olyan dokumentum volt, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. Erről is beszélt nekünk Kovács Edina történész a 100. évforduló kapcsán.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

VASTAG TAMÁS
Vastag Csaba 11 éves korától akrobatikus rock and rollt táncolt, ennek köszönhetően figyeltek fel rá a Veszprémi Petőfi Színház vezetői, akik meghívására hét évet töltött el a társulatban. A széleskörű népszerűséget számára 2010-ben az X–Faktor hozta meg, ahová a testvérével, Tamással együtt jelentkezett. Azóta alaposan felpörgött az életük, sőt számos alkalommal színpadra léptek Százhalombattán is. 2014-ben egy show-műsor fellépői között köszönthettük a Vastag-testvéreket. E fellépést elevenítjük fel mai műsorunkkal, de ezt megelőzően még Vastag Tamással egy néhány nappal ezelőtt készült beszélgetést is hallhatnak.
Megszólaló: Vastag Tamás – énekes;
Vastag Csaba – énekes