Paletta

Műsorunkban megismerhetik az erdélyi Szapoloncán található vidám temetőt, és visszaidézzük a Battai Napok legszebb pillanatait: az EDDA és a Wolf Kati-koncertet

A HÉTFEJŰ TÜNDÉR
A HBVK-ban az őszi kortársmese-napok során Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című könyvéből minden nap egy-egy mesét ismerhettek meg a gyerekek, sőt a négynapos napközis tábor idejére esett a papírszínház-előadás is , mely során szintén egy Lázár Ervin mű, A Hétfejű Tündér került ’reflektorfénybe’.
Megszólaló: László Anikó – foglalkozásvezető, gyermekkönyvtáros

MÁRTON NAPOS
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. A Dunafüredi Közösségi Házban tartott legutóbbi családi nap is a Márton-naphoz kapcsolódott.
Megszólaló: Tószegi Judit – foglalkozásvezető, kézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 20. – Selma Lagerlöf születésnapja (1858.)
Selma Lagerlöf bigott evangélikus családba, apai nagyanyjától örökölt kastélyba született. Visszahúzódó, komoly kislányként jellemzik, aki szinte falta a könyveket és nagyanyja történeteit, melyek későbbi műveiben is szerepet kaptak. Már ekkor eldöntötte, hogy írásnak szenteli az életét. Ám fiatalon nem csak a szüleit vesztette el, hanem édesapja alkohol problémái miatt a vagyont is. Így a családi fészket hátra hagyva egy tanítóképző iskolába került, majd miután tanítónak állt, elkezdte első regényét, Gösta Berling történetei címmel. Nem sokkal később feladta állását és a Svéd Akadémia támogatásának hála, csak az írásnak élt. Az 1900-as évek elején jelent meg nemzetközi sikert arató ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, mely földrajz-tankönyvnek készült. 1909-ben munkáját Nobel-díjjal jutalmazták, mellyel első ízben ismertek el gyermekkönyvet valamint női szerzőt. A díj mellé járó pénzjutalomból visszavásárolta a családi birtokot, ahol haláláig, 81 éves koráig élt.

ÍGY LÁTTÁK ŐK
Vajon milyennek ismerték Hamvas Bélát, akik személyesen találkozhattak vele? Hogyan emlékeznek rá, akik akkor még nem tudták, hogy ő a XX. század egyik legnagyobb magyar írója, gondolkodója? Az így látták ők című filmben Hamvas Béla kortársai, barátai és tisztelői szólalnak meg. A HBVK-ban a vetítést követően a közönség találkozhatott, beszélgethetett Katona Zsuzsa rendezővel és Nyeste Péter producerrel.
Megszólaló: Katona Zsuzsa – rendező, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő munkatársa

CHARLEY NÉNJE
Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik a lányokkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik. Így kezdődik a Brandon Thomas, Aldobolyi Nagy György és Szenes Iván nevével fémjelzett Charley nénje című zenés vígjáték, amelyet a Szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthatott a BKK bérletes közönsége.
Megszólaló: Balázs Péter – színházigazgató, színművész, rendező

FAMŰVESSÉG
Az Erdélyben található ún. „Vidám temető” közel nyolcszáz, jellegzetes szaploncai kékben pompázó fejfája vidám rigmusokkal búcsúztatja az elhunytat, egyedülálló formáját mutatva a temetkezési kultúrának. Többek között ez a hagyomány is helyet kapott a Faművesség kultúrája Máramarosban című könyvben, melynek százhalombattai bemutatójára a HBVK-ban került sor. Az Észak-Erdély Földjén sorozat első kötete, a Tisza-Maros Egyesület által kiadott mű átfogóan mutatja be a máramarosi faművesség történetét.
Megszólaló: Zolupcsuk Pál Róbert – helytörténész, a Tisza-Maros Egyesület tagja

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 18. – Louis Daguerre születésnapja (1787.)
Louis Daguerre francia díszletfestő – aki a fényképezés úttörőjeként írta be magát a történelem nagykönyvébe – első találmánya a dioráma volt. 1824-től kezdett fotográfiai kísérletekkel próbálkozni, de kísérletei nem jártak eredménnyel. 1827-ben találkozott Joseph Niépce-szel, akivel szerződést kötött fotográfiai eljárások kidolgozására. Niépce halála után Daguerre egyedül fejezte be, az azóta róla elnevezett eljárást, a dagerrotípiát. 1837-ben született meg az első felvétele, amelyen egy gipszmásolatokat ábrázoló csendélet látható, egy évvel később pedig elkészítette a világ első embert ábrázoló felvételét. 1839-ben hozta nyilvánosságra találmányát, de nem szabadalmaztatta, ezért cserébe a francia kormány élete végéig járadékot fizetett neki. A dagerrotípia gyorsan meghódította a világot, Magyarországon a leghíresebb Petőfi Sándorról készült.

WOLF KATI
Wolf Kati énekesnő – saját bevallása szerint – nagyon fontosnak tartja, hogy egyre több minőségi zene/műsor legyen itthon, éledjen fel az élő zenélés, akár egy szál hangszerről van szó, akár big bandről; szerinte a közönség harap a jóra, csak adni kell nekik. Wolf Kati – az utóbbi gondolat tanúbizonyságaként – zenésztársaival együtt lépett színpadra az idei Battai Napokon
Megszólaló: Wolf Kati – énekesnő

EDDA
Az EDDA Művek Magyarország meghatározó rockzenekara. A 45 év alatt 32 aranylemez, 4 platina album, 2 gyémántlemez és több, mint 5 millió hanghordozóból eladott példány fűződik a formáció nevéhez. Az idei Battai Napokon való koncertjük előtt készült beszélgetés során szóba került a Százhalombattához való ’kötődésük’ – a halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenvedett gitáros – Kun Péter is.
Megszólaló: Pataky Attila – énekes, rockzenész;
Gömöry Zsolt – billentyűs, zeneszerző;
Kicska László – basszusgitáros