Paletta

Műsorunkban többek között beszámolunk a Régészeti Park családi napjáról és a Kifli zenekar koncertjéről is

NÉPVÁNDORLÁSKORI CSALÁDI NAP
„Kardok, pajzsok, íjak” – ezt a címet kapta a legutóbbi családi nap a Régészeti Parkban, amely a Népvándorlás korát idézte és a Kárpát-medence csatákkal is tarkított mozgalmas 5–6. századi történetébe csöppenhetett a látogató.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 8. – Felix Salten halálának évfordulója (1945.)
Felix Salten magyar származású osztrák író Siegmund Salzmann néven született Pesten, majd 3 hetes korában családja Bécsbe költözött, mint ahogy számos más zsidó család is kivándorolt Ausztriába. 1902-ben Émile Zoláról írt nekrológja ismertette meg nevét a szélesebb irodalmi körökkel, majd hamarosan elismert kritikusként jelentetett meg művészeti és színházi kritikákat a bécsi sajtóban. 1900-ban publikálta első, rövid történetekből álló gyűjteményét. Ezután majd minden évben publikált valamilyen művet, novella- és esszégyűjteményt, utazási könyvet, regényt. Leghíresebb munkája a Bambi, melyet 1923-ban írt. Később még írt más regényeket is a Bambi szereplőivel, többek közt a Bambi gyermekei-t és egy mókus életéről szóló regényt, a Perri-t. Az állatregényeken kívül más műfajokban is alkotott, álnéven még erotikus regényt is írt. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután menekülnie kellett és Svájcba költözött.

KIFLI ZENEKAR
A Kifli zenekart az Alma együttes négy korábbi tagja alapította 2018-ban. A hosszú évek közös muzsikálása a tagokat csapattá és barátokká kovácsolta. Annak ellenére, hogy egymástól gyökeresen eltérő zenei világból érkeztek, az együtt létrehozott színes, vidám hangzás kicsik és nagyok kedvence lett. Ezért magától értetődő volt, hogy a megszokott hangzásvilág egy új zenekar égisze alatt halad tovább. A Kifli zenekar is színpadra lépett a gyereksátorban az idei Battai Napokon.
Megszólaló: Szabó Tibor – gitár, buzouki, tambura, basszusgitár;
Körmendy Dávid – ének, ütőhangszerek;

KISKONDÁS
A Kiskondás dalolva indul útjára, hogy szerencsét próbáljon, a király ugyanis kihirdette, hogy annak adja fele királyságát és szép leánya kezét, aki úgy el tud bújni, hogy a királykisasszony nem találja meg. Az Ákom-Bákom Bábcsoport Egyszer volt… A kiskondás című zenés bábelőadása is színesítette az idei Battai Napok gyerekeknek szóló kínálatát.
Megszólaló: Fehér Richárd – bábcsoport-vezető;

METRONÓM
Szintén a Battai Napok gyermek és családi színpadán lépett a közönség elé a Metronóm Dobiskola apraja-nagyja, hogy a dobolásban szerzett jártasságukkal elkápráztassák az érdeklődőket.
Megszólaló: Buzás György – a Dobiskola vezetője

TARNÓCZINÉ
Tarnócziné Barabás Irént már gyermekkorában festésre, rajzolásra bíztatták tanárai, azonban csak jóval később kezdett el tájképeket, csendéleteket festeni és portrékat rajzolni. Saját bevallása szerint – szeretné behozni azt a több évtizedes lemaradást, amikor az egyéb teendők elnyomták benne a festői kifejezés vágyát. Tarnócziné Barabás Irén százhalombattai ihletésű alkotásaival volt jelen azon az ún. Kerti kiállításon, amelynek a Hangyássy házaspár adott otthont.
Megszólaló: Tarnócziné Barabás Irén – képzőművész

NONCSÁÉK
A Battai Napok nagyszínpadán lépett fel az „Év akusztikus koncertje” kategóriában Petőfi Zenei Díjas Bagossy Brothers Company. A koncerten egy dal erejéig közreműködött a Tarsoly Zenekar és a Forrás Néptáncegyüttes két táncosa, Jencsel Noémi és Nagy Péter Gábor.
Megszólaló: Jencsel Noémi – táncos;
Nagy Péter Gábor – táncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 12. – Fényes Szabolcs halálának évfordulója (1986.)
Fényes Szabolcs Erkel Ferenc díjas zeneszerző az 1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja. Édesapja, Fényes Loránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy zeneszerzést tanuljon. Az első színházi sikert a „Maya” bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. Évekig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt és párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta. Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, munkássága átívelt korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az
aktuális trendek szerint megújulni. Több mint négy évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel és nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül.

CHORUS MATRICANUS
A Chorus Matricanus Nőikar céljai között szerepel a klasszikus zenei az egyházi és világi kórusmuzsika népszerűsítése, valamint a kortárs kórusművek bemutatása – akár határainkon túl is. A zene világnapja alkalmából a Nőikar a nyári drezdai koncertjének programját adta elő a BKK kamaratermében.
Megszólaló: Füri Anna – karnagy