Paletta

Adás időpontja: 
2019. szeptember 09, hétfő, 19:15
Leírás: 

Műsorunkban megismerhetik többek között Kakuk Pál táncművész és fafaragó munkásságát, a bőrműves Jani betyárt, valamint a Zagyva bandát 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Kemény Henrik és Vitéz László
Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, érdemes és kiváló művész a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik. A Vitéz László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő. A Magyar Televízió 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett négy történetet, így – szerencsére – ezek az előadások megmaradnak az
utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig úgy rögzítették az előadást, hogy nemcsak a jelenetet, hanem a paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők. Így a játékstílus is rögzítésre került és megőrződött.

FEKETE DÁVID
Fekete Dávid – saját bevallása szerint – kiemelt feladatának érzi a vásári bábjátékok hagyományainak ápolását, életben tartását és népszerűsítését. 2006-ban a debreceni Vojtina Bábszínház társulati tagjaként ismerkedett meg a bábozással és személyesen, Kemény Henrikkel, aki akkoriban még aktívan játszotta előadásait. Látván „Heni bácsi” zsenialitását és Pályi János virtuóz bábjátékát, úgy gondolta, ő is közéjük akar tartozni. Fekete Dávid Vitéz László figuráját keltette életre az idei Sumerfesten.
Megszólaló: Fekete Dávid – bábos, mesemondó

KŐVIRÁGOK
A Duna-menti Kővirágok Énekiskola, vagyis Soós Marci társulatának színjátszói
is együtt léptek fel a Felhőjárókkal az idei Aranyszív gálán és ezúttal is – ahogy Rédli Éva fogalmazott – a sérültekhez való odafordulás, a teljes elfogadás esszenciája, amit látunk Tőlük a színpadon, talán úgy lehetne leírni, hogy partneri figyelem, tisztelet, gyengéd szeretet, valamifajta óvó csodálat, amelyet valószínűleg minden egyedi, élő megérdemelne a világtól, de nyilván nem kapja meg.
Megszólaló: Szabó Kevin – színinövendék;
Kovács Dániel – színinövendék

JÁNOKI MÁRIÓ
Jánoki Márió koraszülöttként született, melynek következményeként elveszítette a látását, ám zenei képességeire már az óvodában felfigyeltek, majd beíratták a székesfehérvári Herman László Zeneiskolába, innen pedig egyenes út vezetett a zenei konzervatóriumba. Márió zongorázik és énekel – és hogy melyik az igazi szerelem, erről is kérdeztük őt az Aranyszív gálán való fellépése előtt.
Megszólaló: Jánoki Márió – előadóművész

GYÖNGYMANUFAKTÚRA
Veres Ági és Szabó József kézműves portékái fülönfüggők, nyakláncok, karkötők, órák, gyűrűk – swarovski-, japán-, tekla-, üveg-, csiszolt és kristály gyöngyökből, dekortárgyak dekupázs- és paverpol technikával. A Gyöngymanufaktúra standjával az idei Summerfesten is találkozhattak az érdeklődők.
Megszólaló: Veres Ági – árus, kézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 15. – a Greenpeace alapításának napja
A Greenpeace-t kanadai békemozgalmi aktivisták alakították meg 1971-ben azzal a céllal, hogy az amerikai kísérleti atomrobbantások beszüntetését követeljék. A szervezet angol nevéül a Green Peace (magyarul „zöld béke”) kifejezést választották. Egy maroknyi bátor ember egy bérelt halászbárkával a tenger alatti atomrobbantások helyszínén folyamatosan tüntetett. A széles körű médiavisszhang hatására az amerikai atomkísérleteket még ugyanabban az évben leállították. A szervezetet a kanadai Vancouverben alapították, a központja ma Amszterdamban található és jelenleg 45 országban rendelkezik irodával. Tagjaik a nemzetközi környezetvédő mozgalom radikális irányzatát képviselik és elsősorban látványos és bátor akcióikról ismertek. Ezek az akciók nemritkán a hatóságok részéről konfliktusokhoz is vezetnek, amelyekben a Greenpeace aktivistái minden esetben az erőszakmentesség elvét követik. Világszerte mintegy 400 000 ember vesz részt önkéntes munkájával a Greenpeace tevékenységében.

TÁNC ÉS FARAGÁS
Kakuk Pál táncművész, táncpedagógus, népi faragó a paraszti kultúrát még élőben is láthatta, megtapasztalhatta. Ennek nyomán tette a dolgát és teszi ma is. Kakuk Pál „Tánc és faragás” című 70. születésnapi kiállítását a Summertfest közönsége is láthatta a BKK színháztermi folyosóján.
Megszólaló: Kakuk Pál – táncművész, táncpedagógus, népi faragó

BŐRMŰVES
A bőrművesség a magyarság ősfoglalkozásának tekinthető. Nagy változatosságot mutat a bőr kikészítésére, egyes tárgyak megformálására a díszítő elemek kialakítására nézve. A bőrműves termékek formái, díszítő eljárásbeli gazdagsága, változatossága mai használatra is alkalmassá teszik őket. A vásári forgatagban Német János hagyományőrző bőrműves portékáival is találkozhattak az
érdeklődők.
Megszólaló: Német János – hagyományőrző bőrműves

ZAGYVA BANDA
A Zagyva Banda a hazai fiatal muzsikusgeneráció meghatározó zenekara. Tagjai olyan barátok és zenésztársak, akik az elmúlt másfél évtizedes közös muzsikálásuk során egységes és egyedi hangzásvilággal megjelenő, igazi előadókká váltak. Erejük, szakmai alázatukból, fiatalos lendületükből és újszerű, friss zenei gondolkodásmódjukból ered. Boda Gellért hegedűs a Zagyva Banda zenekar alapító tagja brácsásként kezdte pályafutását, majd később prímássá lépett elő. Vele beszélgettünk a fesztiválsátorban adott koncertjük előtt.
Megszólaló: Boda Gellért – prímás, a zenekar alapítója