Paletta

Műsorunkban szó lesz mangáról, megmutatjuk, mi készült a Matrica Műhely legutóbbi foglalkozásán, és bepillanthatnak Bicskei Bence emlékkiállításába is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A sarkvidéken élő emberek
Az eszkimók Földünk legészakibb vidékeinek lakói. Alaszkában, Kanadában, Szibériában és Grönland tundra vidékein élnek. Az eszkimók inuitoknak hívják magukat, ami nyelvükön egyszerűen csak embereket jelent. Az inuitokat jelenlétükben eszkimónak nevezni sértő, hiszen – étkezési szokásaikat látva – egy indián törzs nevezte el őket „eszkimónak”, ami annyit jelent „nyers húsevők”. Az inuitok életét leginkább a kíméletlen éghajlat, a fagyos tundra befolyásolja. Vadásznak bálnára, rozmárra, fókára, medvére, rókára, sarki nyúlra és mókusra is.
A rénszarvas és a pézsmatulok szintén rendkívül fontos állat számukra, hiszen sokféle módon hasznosíthatóak. A növényi táplálék igen szegényes arrefelé, a tundra egyes részein található néhány fogyasztható bogyót, gumót és gyökeret valamint értékes gyógynövényeket, ill. a tengeri füvet is gyűjtik. Az inuitok sokáig elszigetelten éltek a világtól. A zord időjárás miatt nem volt vonzó vidék az új hazát kereső európai embereknek. Később azonban mégis elérkeztek ide is az európai hatások és megkezdődött az eszkimók asszimilációja. Az 1970-es években kiharcolták területük nagyobb önállóságát. Ennek köszönhetően felelevenedtek a régi hagyományok, az ünnepségek, újra szabadon használhatták saját nyelvüket és a régi eszkimóörökség is feltámadni látszik.

HETEDHÉT VARÁZSLAT
Bimbi pont olyan, mint a többi kislány, mégis amikor elalszik, csodálatos dolgok történnek vele. Kedvenc játékai – egy jóságos Tündér segítségével – megelevenednek és ki sem fogynak a mesékből. Amikor felébred, már ő is tudja: „Ha felnőttként is megőrizzük gyermeki lelkünket, akkor mindig nyitva áll előttünk az álmok és a mesék varázslatos világa.” Erről szól a Hadart Színház Hetedhét varázslat című zenés mesejátéka, amit a BKK közönsége is láthatott az elmúlt hétvégén.
Megszólaló: Háda János – a Hadart Színház vezetője;
Pille Tamás – rendező, színész

MANGA KLUB
A manga a képregény, az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban. „Manga, Anime és a japán kultúra különböző megközelítésben – Inspiráló környezet és társaság” – ez várja mindazokat, akik ellátogatnak kéthetenként a Manga Klubba, amelynek a HBVK ad otthont.
Megszólaló: Géczi Johanna – klubvezető;  
Lieszkofszki Fatime – klubvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 12. – Murakami Haruki születésnapja (1949.)
Murakami Haruki szülei a japán irodalom „tudorai” voltak, mégis az ifjú Murakamit inkább a ponyvairodalom, a krimi, és legfőképp az USA kultúrája vonzotta. Tokióban rendezőnek tanult, de mégsem helyezkedett el a szakmában, feleségével közel 7 évig vezették együtt jazzbárjukat. Ezt követően döntött úgy Murakami, hogy főállásban az írói karrierjére koncentrál. Nem kellett sokáig várnia a sikerre: már első munkáival nagy népszerűségre tett szert. Időközben bejárta Japánt, élt Európában, de végül gyermekkori álmát beteljesítve az Egyesült Államokban telepedett le, ahol az írás mellett tanított is. Életrajzi elemekkel tűzdelt regényei és novellái mellett – Japánba visszatérve – műfordítással is foglalkozott, olyan híres szerzők munkáit tárta hazája olvasóközönsége elé, mint pl. Francis Scott Fitzgerald. Murakami könyveiből rövidfilmek és színdarabok is készültek, sajnos ezek hazánkban nem érhetőek el.

DENEVÉR
A Denevér című nagyoperett – sokak szerint – Johann Strauss főműve és a koronája a téli ünnepeknek. A történet pedig szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Ez az előadás nyitotta a BKK idei színházi kínálatát.
Megszólaló: Csonka Zsuzsanna – operaénekesnő

KÉZMŰVESEK
A „Matrica” Múzeumban minden hónapban legalább egy szombat délután ügyeskezű és alkotókedvű társaság jön össze, hogy egymásnak, ill. akár a kézműveskedés iránt érdeklődőknek megmutassák alkotásaikat és azt is, hogy hogyan készült.
Megszólaló: Szabóné Gara Gabriella – a kézműves csoport vezetője, a „Matrica” Múzeum munkatársa

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A sarkvidéken élő emberek öltözéke és menedéke
Ahhoz, hogy a hosszú hónapokig tartó hideget el tudja viselni az ember, rendkívül fontos az öltözék és a menedék. Az eszkimók a hideg téli hónapokban prémborítású ruházatot viselnek. A vízálló kabátok és csizmák elkészítéséhez a rénszarvasszőrmén kívül bálna vagy más vízi emlős vastag bőrét használják fel. A nagy hidegben nem elég egy réteg ruha ezért a külső ruhadarabok több rétegből állnak. A jellegzetes nagy kapucnis, szőrös szegélyű vastag kabát, az úgynevezett parka két rétegből áll, azaz kívül-belül szőrmés. A csizma is általában három rétegű. Az első belül szőrös és betakarja a térdet, ezt nadrág alá húzzák és nem viselnek vele zoknit. A külső lábbeli, vagyis kamik kívülről szőrös és térd alatt fejeződik be. A hő megtartása céljából két helyen elkötik, bokánál és térd alatt.
A meleg ruházaton kívül a túléléshez nagyon fontos a jól szigetelt menedék is. Az eszkimók hóból épített gömbölyded alakú háza, az iglu. Az építmény annyira hozzátartozik a sarkvidék képéhez, hogy csak kevesen tudják, nem minden eszkimó él igluban. Főként a kanadaiakra jellemző, de Grönlandon is használják, az alaszkaiak viszont jól szigetelt, faházikót építenek és házaikat általában földdel borítják be.

EMLÉKKIÁLLÍTÁS
Halálos baleset történt 2018. január 13-án hajnalban a százhalombattai vasútállomáson. A várost megrázta a sokak által életvidám és sportos fiatalemberként ismert, 21 éves Bicskei Bence halála, aki korábban az Eötvös iskola, majd a SZISZKI diákja volt, majd pedig a Barátság Kulturális Központ rendezvényfotósaként is sokan találkozhattak vele. Emlékére egy kiállítás készült a Mini galériában, ahol Bence képei mellett, a „Százhalombatta, az én városom” című pályázatra érkezett munkák is láthatóak.
Megszólaló: Szula Zsuzsanna – művelődésszervező;
Szigetvári József – a BKK igazgatója

FREEDOM
Az elmúlt hétvégén immár 10. alkalommal került megrendezésre az Újévi FREEDOM koncert a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban. Az esemény jótékonysági célt is szolgál, az est során beérkező adományokkal az idén Soczó Ádámot és családját támogatják a szervezők. A városunkban élő Soczó Ádám 2006-ban szenvedett súlyos balesetet és családjával együtt azóta küzd a gyógyulásért. Bár a harminc éves fiatalember élete rendkívül küzdelmes, mégis sokan úgy vélik, hihetetlen lelki erejével mindenkit élni és kitartani tanít a környezetében.
Megszólaló: Katona Tamás – főszervező