Paletta

Végtelenből végtelenbe címmel új táncszínházi produkciót állított színpadra a Forrás Néptáncegyüttes. A bemutató után az alkotókkal beszélgettünk

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvéthétfő
Húsvéthétfőhöz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolás eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. A legények pedig a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól.

ÓVÁROSI HÚSVÉT
A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban húsvéti készülődésre invitálták a családokat, felidézték az ünnep eredetét, jelképeit különféle játékokkal és kézműves foglalkozással, húsvéti dekorációk készítésével – mindeközben a gyerekek nyuszikká is válhattak.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus;
Nagy Rozália – foglalkozásvezető

DUNAFÜREDI HÚSVÉT
A Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban a közös ünnepi készülődés során Tószegi Judit kézművessel húsvéti ajándékokat és dekorációkat: barkadíszt, terítékdíszt, locsolóajándékokat készíthettek az érdeklődők.
Megszólaló: Tószegi Judit – foglalkozásvezető, kézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A húsvéti ünnepkör
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik és a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

MARCSI MÉZES
Az emberek már évezredekkel ezelőtt is szívesen formálták jelképek alakjára a különféle tésztaféléket, elsősorban a mézes süteményeket, azzal a céllal, hogy a jelképesen ábrázolt gondolat ezen az úton is terjedjen. Kovács Marcsi mézeskalácsai méltó módon követik e réges-régi hagyományt – méltó módon és új ’köntösben’.
Megszólaló: Kovács Mária – mézeskalács-készítő

A KÉK LÓ
A papírszínházban a képek egy történetet mesélnek el, minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel. A képek a teljes lapot betöltik és a közönség irányában állnak. Hátoldalukon apró képen jelenik meg a mesélőnek a hallgatók által látott illusztráció és az olvasandó szöveg, valamint a lapok mozgatására vonatkozó ajánlások. A Papírszínház 2008-as magyarországi megjelenése óta nagyon sok pedagógus, gyerekekkel foglalkozó szakember használja napi munkájában ezt a technikát. Papírszínház a gyermekkönyvtárban – ezt a címet kapta az a program, amely során László Anikó könyvtáros a Kék ló történetét mesélte el a gyerekeknek.
Megszólaló: László Anikó – foglalkozásvezető, könyvtáros

KOREOGRÁFUSOK
Végtelenből végtelenbe címmel új táncszínházi produkciót állított színpadra a Forrás Néptáncegyüttes. A darab kísérletező színházi formái, zenei és látványvilága, képei, víziói miatt az előadás nem a szokványos értelemben vett néptáncbemutató, hanem teljes értékű színházi produkció, amelynek a néptánc a formanyelve. A bemutató után az alkotókkal beszélgettünk.
Megszólaló: Fundák Kristóf – rendező koreográfus;
Fundák-Kaszai Lili – koreográfus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. Érdekesség, hogy a görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint pedig húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

HÚSVÉTI KONCERT
A Canticum Novum Vegyeskar az idén is húsvéti koncerttel ajándékozta meg a közönséget. A Szent István Katolikus Templomban az érdi Bach Kamarazenekar közreműködésével tartott ünnepi koncert után beszélgettünk Csehák Izolda karnaggyal.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy