Paletta

Magazinunkban megmutatjuk Önöknek, milyen hangulatban várta ünnepi fellépését Szandi és a Vivat Bacchus

ÚJ BOJTORJÁN
Az 1976-ban alakult legendás Bojtorján Együttes gitárosa, énekese, dalszerzője,
Pomázi Zoltán 1999-ben hozta létre az Új Bojtorján nevű formációt, melynek tagjai töretlen lelkesedéssel zenélnek kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Advent első vasárnapján a százhalombattai közönségnek azokat a dalokat adták elő, amelyek az együttes két karácsonyi lemezén hallhatóak, vagyis klasszikus és népi karácsonyi énekek, téli hangulatú dalok és Bojtorján slágerek szerepeltek a műsorban.
Megszólaló: Pomázi Zoltán – az együttes gitárosa, énekese, dalszerzője

CANTICUM
Advent első vasárnapján az idén is ünnepi fénybe öltözött a Szent István tér. Ebből az alkalomból Százhalombatta Város Önkormányzata, valamint a BKK ismét nagyszabású, ünnepélyes fényfelgyújtással kedveskedett a város aprajának és nagyjának. Elsőként a Canticum Novum Vegyeskar tagjai léptek színpadra.
Megszólaló: Csehák Izolda – a vegyeskar karnagya

VIVAT BACCHUS
A Vivat Bacchus nevű acappella énekegyüttes rendkívüli, sokoldalú repertoárja számtalan népdalból, fel-és átdolgozásból, illetve saját szerzeményből áll. Mivel a műfajnak, amit művelnek, nincsenek igazán kötöttségei, ezt a teljes szabadságot nagyszerűen fordították előnyükre. Sokszínűségükkel képesek bármikor bármilyen közönséget megragadni – így volt ez az Adventi fényfelgyújtáson is.
Megszólaló: Szentgyörgyváry Péter – az énekegyüttes menedzsere, vezetője

SZANDI
Pintácsi Alexandrának, művésznevén Szandinak, 1989 novemberében jelent meg első albuma Kicsi lány címmel, ami hetek alatt 270 ezer példányban fogyott el. 13 éves korában ezzel ő lett a legfiatalabb magyar platinalemezes előadó. Az azóta már kétszeres EMeRTon-díjas énekesnő 28 éve van a pályán és ’teljes közönség iránti odaadással’ énekel, legyen akár az egy hideg decemberi szabadtéri fellépés is…
Megszólaló: Szandi – kétszeres EMeRTon-díjas énekesnő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 13. – Luca napja
A magyar néphit szerint Luca egy boszorkány, aki előszeretettel riogatja az embereket és kedvteléssel okoz kárt emberekben és állatokban egyaránt. Nem csoda hát, hogy az emberek sokféle módszert kitaláltak, hogy távol tartsák a házuktól ezt a rontó nőszemélyt. Hazánk nyugati részein például hagyománnyá vált a fiúk „kotyolni" járása. Ez abból állt, hogy hajnalban elindultak az ismerős házakhoz, ahol szalmára vagy fadarabra térdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket. Köszöntőjükért tojás járt ajándékba. Tréfából vagy kicserélték a kapukat, vagy szétszedvén a szekeret, fölvitték azt a tetőre, ahol ismét összerakták, így bosszantva a ház gazdáját. A legismertebb szokás a Luca-szék készítése, ami a boszorkák fölismerésére szolgált. Szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve minden nap faragott rajta egy kicsit és csak karácsony estéjén volt szabad elkészülnie. Innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke.” Karácsonykor rá kellett állni, mert ekkor és így látták meg a boszorkányokat.

ÉLETREVALÓK
A 2011-ben készült Életrevalók című film megtörtént eseményt dolgoz föl. Egy pezsgőgyár ügyvezető igazgatója siklóernyős baleset következtében nyaktól lefelé megbénul. 42 évesen szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzésével. Ezzel az érzéssel szembesül a bevándorló fiú is, akit viszont származása, szociális helyzete miatt vet ki magából a társadalom. Talán ezért is őt választja az ápolójának a több tucat jelentkező közül. Egymásra találásukról később mindketten könyvet írtak, dokumentum- és játékfilm is készült róluk. Egymás elfogadásának tanulságos meséje ez, melynek magyar színpadi adaptációját a Játékszín hozta létre. A megható történet egy különös pár őszinte barátságáról, az előítéletekkel leszámoló kapcsolatáról szól... – ezt az előadást láthatta a BKK bérletes közönsége legutóbb.
Megszólaló: Vadász Gábor – színművész

FORRMÁSOSOK
A Csobolyó Borbarát Klub által szervezett idei Márton-napi Újbor ünnepen – immár hagyományosan – a Forr-Más Hagyományőrző Együttes néhány táncosa is fellépett a rendezvény elején.
Megszólaló: Jencsel Noémi – tánckarvezető, táncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 16. – Kodály Zoltán születésnapja (1882.)
Kodály Zoltán, a magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődés történetének kiemelkedő jelentőségű alakja. A világhírű zenepedagógus ének és zenetanítási módszerét a mai napig alkalmazzák a világ számos pontján.
A zeneszerzői és kultúrpolitikai tevékenység Kodály számára egész életében egyet jelentett: tudatosan vállalt misszió a magyar népdal legősibb rétegeit feltárására, a magyar zene helyének kijelölése az európai kultúrában. Minden közéleti súlyát latba vetette, egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért, hogy „minden iskolás gyermek tanuljon énekelni és az énektanulás keretein belül hangjegyeket olvasni”. Kodály–módszer néven világhírűvé lett legnagyobb hatású koncepciója mindmáig az életmű egyik legfontosabb része.

ADVENTI KONCERT
A Chorus Matricanus Nőikar adventi koncertjének a Szent István Katolikus Templom adott otthont és Ávéd János szaxofon-játékával, Násztor Eszter, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kiskórusa és Bodzabogyók Énekegyüttese pedig énekével tette teljessé ezt az ünnepi eseményt.
Megszólaló: Fűri Anna – a nőikar karnagya