Paletta

Műsorunkban bemutatjuk hogyan telt a kutatók éjszakája a Matrica Múzeumban, és betekintünk a Spirit Színház mese előadásának színfalai mögé is

SZÉP MAGYAR NÉPMESÉK
A Spirit Színház Szép magyar népmesék című előadásában olyan mesékből készült egy válogatás, amelyek tanuláságai hasznosak lehetnek a gyerekek számára, nem mellőzve az őszinte humort, vidám pillanatokat, elgondolkodtató perceket… Ezt az előadást láthatták az új tanévben elsőként a százhalombattai gyerekek a BKK színháztermében.
Megszólaló: Simonyi Krisztina – rendező, színművésznő

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA
A Kutatók éjszakáján a „Matrica” Múzeum munkatársai „A vaskori Duna elveszett kincsei avagy szabadulás a kutatók markából” elnevezésű játékkal várták az érdeklődőket és saját kutatásaik mellett az Európai Unió Vaskori Duna Projectjének nemzetközi partnereként kutatták és mutatták be ennek a letűnt kornak a világát. A leleteket és a szakemberek munkáját megismerve egy ún. „szabadulós” társasjátékban gyűjthettek tudást, tudásért babot/csontot, babért/csontért házat, házért ajándékot, akik ellátogattak ezen az estén a múzeumban.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus; Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus; Kovács Gabriella Ph.D. – régészeti talaj-mikromorfológus; Lőrinczy Márk – a „Matrica” Múzeum munkatársa

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 6. – Rózsahegyi Kálmán születésnapja (1873.)
Rózsahegyi Kálmán színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott és így ő is vidéken kezdte pályafutását, majd 1898-ban szerződtette a Magyar Színház, ezt követően 35 éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt. Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek. Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség.

SZÜRETI OPERETTGÁLA
Bálint Csaba hitt abban, hogy a 21. században is igény van korosztálytól függetlenül a minőségi, hangulatos, show elemekkel megújult operettre és így lett nemcsak aktív szereplője, hanem egyben az Orfeum Vándorszínpad megálmodója, alapítója a hazánkban és külföldön is méltán elismert társulatnak. Az Orfeum Vándorszínpad Szüreti operettgálájával kezdődött az őszi felnőtt színházi évad a BKK színháztermében.
Megszólaló: Bálint Csaba – az Orfeum Vándorszínpad vezetője, operetténekes

CSÓKA-KÉP
Az „Örök reformáció” elnevezésű Nemzetközi Tudományos Konferencia zárásaként nyílt Református festők című kiállítás a BKK Galériájában Csóka László képzőművész közreműködésével valósult meg – erről és az erre az alkalomra készült alkotásáról is beszélt nekünk a megnyitó után.
Megszólaló: Csóka László – festőművész, a kiállítás szervezője

KISBODZÁK
„Vissza a gyökerekhez!” címmel egy különleges zenei utazásra invitálták a közönséget a Zene Világnapja alkalmából. A BKK-ban rendezett koncerten felléptek a Kisbodzák, a Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kamarakórusa is, akik Kodály Zoltán utolsó, mohácsi népdalgyűjtéséből énekeltek egy vidám kis csokrot.
Megszólaló: Násztorné Réczey Éva – felkészítő tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 7. – Kner Erzsébet születésnapja (1897.)
Kner Erzsébet tipográfus, könyvkötőmester a neves nyomdaalapító, Kner Izidor ötödik gyermekeként született. Fiú testvéreivel ellentétben őt nem a könyves pályára szánták, ám a család életében a nyomdának, a könyveknek központi szerepe volt és mivel ebben a közegben élt, így közel került a nyomdászathoz és könyvek világához. Az elemit a helyi zsidó iskolában végezte el, majd a Felsőbb leányiskola elvégzését követően hosszabb ideig otthon tartózkodott a szülői házban. Ennek köszönhetően közelebb került a szakmához. Végérvényesen 1920 nyarán döntött a könyvkötészeti pálya mellett. A család, látva Erzsébet szakmai elkötelezettségét úgy döntött, hogy Lipcsébe küldik tanulni. Ebben az időszakban még nagyobb hatással volt rá a jelen könyvművészete, elsősorban a Bauhaus szellemiségét tükröző kötések. Erzsébet nem vált ugyan az irányzat követőjévé, de ez kihatott a későbbi munkásságára, mivel a hagyományos formákkal való szakítás élményét adta.

SZAKCSI LAKATOS
Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték Szakcsi Lakatos Béla munkásságát, kitűnhetett, hogy – példaképe, Leonard Bernstein „útmutatása” szerint – egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban, így számára mindig egy újabb remek találkozási lehetőség a Zenés talk-show, melynek – a hagyományoknak megfelelően – a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont adott helyet legutóbb is.
Megszólaló: Szakcsi Lakatos Béla – Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész

ZÁRÓCEREMÓNIA BACKSTAGE
Búcsúzóul egy még nem látott összeállítással kedveskedünk Nézőinknek… Most betekinthetnek a kulisszák mögé – lássuk, hogyan „Búcsúzott a Világ” a háttérben az idei, immár 24. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál Záróceremóniája közben.
Megszólaló: Keing – táncos; Nagy Péter Gábor – a Forrás Néptáncegyüttes tánckarvezetője; Joel Sandino – zenész