Paletta

Az Érden élő Domonkos Béla Magyar Örökség Díjas szobrászművész köszöntésére barátok, támogatók és művészetbarátok érkeztek a Szent István templomba

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
1956-os forradalom és szabadságharc
1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét. Bár az ezt követő napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen. November 11-ére a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a Kádár-rezsim így is ezreket börtönzött be és több száz forradalmárt kivégeztek.

ISKOLAI ÜNNEPSÉG
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére az Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjai – tanáraik által megálmodott műsorral emlékeztek a 60 évvel ezelőtti eseményekre. A műsor vázát Takács Péter írása adta.
Megszólaló: Trojkóné Horváth Ildikó – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár; Takács Péter – szerző; Tóth Ágnes – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár; Törökné Molnár Gabriella – ének-zene tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
1956 emlékezete
A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A hivatalos kommunista álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Október 23-a emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. Idehaza az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezdett ’56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar köztársaságot. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át.
Az emléknapon hagyományosan a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein) emlékeznek meg az ’56-os hősökről és áldozatokról.

DOMONKOS BÉLA KÖSZÖNTÉSE
A Szent István Kórus, a Musica Divina Egyesület, a katolikus egyházközség és a KÉSZ százhalombattai csoportja, valamint civil segítők összefogásának köszönhetően az Érden élő Domonkos Béla Magyar Örökség Díjas szobrászművész köszöntésére barátok, támogatók és művészetbarátok érkeztek a Szent István templomba, ám az ünnepség teljességében nem úgy alakult, ahogyan igazából szerették volna...
Megszólaló: Strauszné Könözsi Vera – karnagy, szervező

HALOMSÍR
A városunknak nevet adó „Százhalmok” nevű régészeti lelőhelyen 2015 és 2016 szeptemberében zajlott egy halomsír régészeti kutatása. A nagyobb méretű halmok közé tartozó, környezetéből kissé kiemelkedő halomsír régészeti ásatásába légi felvételezési, geomágneses mérési munkák elvégzése után fogtak bele a „Matrica”Múzeum, valamint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Archeometriai és Régészeti Módszertani Tanszéke szakemberei – régészet szakos egyetemi hallgatók segítségével. A mezőgazdasági művelés alatt álló területen található halomsírról Takácsné Németh Gabriellát kérdeztük.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 19. – Vészi Endre születésnapja (1916.)
Száz éve született Vészi Endre, József Attila díjas és Kossuth díjas költő, író, aki a vésnökmesterséget tanulta ki, de 1934-től már megjelentek versei többek között a Népszava, a Nyugat, a Szép Szó, a Pesti Napló hasábjain. Első verseskötete, a Végy oltalmadba 1935-ben jelent meg, első regénye, a Felszabadultál 1937-ben elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. 1942-től munkaszolgálatra vitték és megjárta a koncentrációs táborok poklát is, 1945 augusztusában tért haza. A Népszava munkatársa, a kulturális rovat vezetője, majd az Írószövetség titkára lett. 1948-től folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal. Az Angi Vera c. regényéből világsikert aratott film is készült, Statisztika c. hangjátékát pedig világszerte sugározták, sőt, Távolsági történet c. tévéjátéka elnyerte a Monte Carlo-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díjat, az Arany Nimfát. Vészi Endrét – méltán – a magyar novellahagyomány mesteri folytatójának tartják.

100 FOLK CELSIUS
A 100 Folk Celsius countryzenét játszó magyar együttes. Habár vérbeli countrydalaikkal világszerte meghódították a közönséget, itthon főként gyerekeknek szóló dalaikkal váltak ismertté és népszerűvé. A „legendás örökifjú” csapat is fellépett az idei Battai Napokon.
Megszólaló: Orbán József – előadóművész

DÉR HENI
Dér Heni Vajdaságból származó magyar énekesnő, aki a Sugarloaf együttesben kezdte pályafutását, majd néhány évvel ezelőtt szólókarrierbe kezdett és azóta is töretlenül hódítja meg a közönséget. Hogy lehet bírni azt, amikor egymást követik a fellépések – erről is kérdeztük őt az idei Battai Napokon való fellépése előtt.
Megszólaló: Dér Heni – énekesnő

HONEYBEAST
A Honeybeast egy elektronikus pop-rock zenét játszó együttes, amely ezen a néven 2011-től működik, bár története – némileg eltérő formációban és néven – 2005-ig vezethető vissza. A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának szereplőiként országos ismertséget szerzett csapat 2011-ben talált rá a rendkívül sokoldalú énekesnőre, Tarján Zsófira. Vele beszélgettünk a Battai Napokon való élő koncertjük előtt.
Megszólaló: Tarján Zsófia – énekesnő