Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Városi Könyvtár adventi rendezvényeiről, valamint Kovácsovics Fruzsina és Ferenczi György százhalombattai előadásairól is

ZENESULI A KÖNYVTÁRBAN
„Adventi alkalmak” – ezt a címet kapta a HBVK rendezvénysorozata, melynek keretében, többek között, a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mini koncerttel ajándékozták meg a közönséget. Ez a fellépés nem csupán ráhangolódás volt az ünnepre, hanem egyben felkészülés is a közelgő vizsgakoncertjükre.
Megszólaló: Ávéd-Brezánszky Ágnes – munkaközösség-vezető, zenetanár

VÁSÁR A KÖNYVTÁRBAN
A HBVK-ban rendezett Adventi alkalmak elnevezésű program során a számos zenés esemény mellett kézműves vásár is várta az érdeklődőket. A könyvtár munkatársai olyan amatőr kézműveseket hívtak, akik szívesen eladnák vagy csereberélnék portékáikat.
Megszólaló: Skultéti Dorottya – kézműves

KOVÁCSOVICS FRUZSINA
Kovácsovics Fruzsina háromszoros Fonogram díjas magyar énekesnő, dalszerző, akit a Csillag születik című tehetségkutató műsor döntőseként ismert meg a nagyközönség. Fruzsina a BKK karácsonyváró programjának egyik fellépőjeként a lépcsős teraszon zenésztársaival együtt lépett fel.
Megszólaló: Kovácsovics Fruzsina – Fonogram díjas énekesnő, dalszerző

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 13. – Luca napja
A Luca név annyit tesz latinul fényhozó és azt jelenti hajnalban született. A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap is. Úgy tartották ugyanis egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni és ez a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát. A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Legendájából írók, költők és festők merítettek. Oltalmáért fohászkodtak a vakok és a szembetegségben szenvedők, a földművesek és a különféle kézművesek, de ugyanúgy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoztak.

SZÉNÁSI VERONIKA
Szénási Veronikát a magyar népmese kamaszként érintette meg, saját bevallása szerint, akkoriban minden mesét elolvasott, amihez hozzájutott. Miután elvégezte a „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyamot, céljául tűzte ki, hogy a szóbeliség gyönyörű szófordulatai ne merüljenek feledésbe. A Százhalombattai Városi Családsegítő- és Gondozási Központ által, az időseknek szervezett idei Katalin bálon a Meseszó Egyesület mesemondója volt a vendég.
Megszólaló: Szénási Veronika – mesemondó

SZEPES MÁRIA
Szepes Mária Scherbak Magdolna néven született, írói álnevként leginkább az Orsi Máriát használta, színészként pedig Papír Magdaként szerepelt. Férje után kapta a Szepes nevet. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. Szepes Máriáról szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 11. – felavatják a Magyar Tudományos Akadémia épületét (1865.)
A Magyar Tudományos Akadémia egy tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete. Működését 1830-ban kezdte meg Magyar Tudós Társaság néven, 1840-től lett Magyar Tudományos Akadémia. 1860-ban országos gyűjtés indult székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A felavatásra 1865. december 11-én került sor és a székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.

FELVONÁSI TÜNETEK
A Felvonási Tünetek Színjátszó Műhelyt egy 11 fős társulat alkotja, ám a legutóbbi a „Játszma – éjszakai pár-baj két részben” című előadásuk csupán 4 szereplős. Mészáros Géza, Trepák László, Szalay Csilla és Murzsa Kata az Ercsi Eötvös József Művelődési Ház színpadán mutatták be legújabb előadásukat.
Megszólaló: Murzsa Kata – rendező, színésznő

TÁNCOS KONCERT
„Mindenek szerelme” címmel Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes közös műsort hozott létre a néptánc, a népzene és a blues világának ötvözetében. Az előadás táncos képei a szerelemről, az emberi kapcsolatokról, az elmúlásról, az újrakezdésről szólnak. A BKK színháztermében is bemutatott előadás előtt beszélgettünk Szűcs Gábor rendező-koreográfussal.
Megszólaló: Szűcs Gábor – rendező-koreográgus, a JNE művészeti vezetője