BÁBOS M. MŰHELY
Bóbita és barátai – ezt a címet kapta a “szabadtéri szezon” előtti utolsó “Matrica” műhely foglalkozás, ahol, miután a gyerekek megismerkedtek a Bóbita Bábszínház bábjaival, saját bábut is készíthettek – a szülők és nagyszülők segítségével.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus
POLINÉZOS ELŐADÁS
Dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató és Alfred Falchetto Teururai faragóművész közösen tartott előadása a „Matrica” Múzeumban az „Üzenet a távoli szigetvilágból” című időszaki kiállításhoz kapcsolódott. Az egzotikus szigetvilágot a magyar régész, néprajzkutató feleség és a polinéz faragóművész férj más-más szemszögből mutatta be az érdeklődőknek.
Megszólaló: Dr. Antoni Judit – előadó, régész, néprajzkutató
MISÓ
A márciusi Futabattára egy sz-i táncos csapat vendégeként érkezett Nagy József “Misó” és énekelt is a “sportos közönségnek”.
Megszólaló: Nagy József “Misó” – énekes
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 30. – Gelléri Andor Endre születésnapja (1906)
Gelléri Andor Endre író, novellista még középiskolai tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben meg is jelent első írása és szinte azonnal sikeres, sőt ünnepelt író lett. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek – szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, proletárok. Tehetsége a novella műfaj koronázatlan királyai közé emelte, ebben a műfajban érte el írásművészete a legmagasabb szintet. Ennek ellenére, a sors úgy hozta, hogy sokféle munkával próbálkozott, volt géplakatos, gyári rajzoló, kelmefestő, ügynök, hivatalnok, gyermeknevelő és közben számtalanszor munkanélküli. 1941-től többször hívták be munkaszolgálatra, zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent, az Egy önérzet története című önéletrajzát, amely csak 1957-ben jelenhetett meg.
NÉGYZETEK
Malevics lengyel származású orosz–szovjet festő, a 20. századi absztrakt művészet egyik úttörője és jelentős képviselője, Mondrian, holland festő pedig a geometrikus absztrakció képviselője volt. Közel azonos időben, térben távol egymástól alkottak – mégis, párhuzam húzható művészetük között. E két alkotóról beszélt a hallgatóságnak László Bandy a legutóbbi művészettörténeti előadásán, a “Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár
PORTUGÁL
Egressy Zoltán Portugál című darabját évek óta hatalmas sikerrel játszák a budapesti Katona József Színházban, az óriási érdeklődés valószínűleg annak köszönhető, hogy színész, író és rendező egyaránt beletalált egy olyan stílusba, ami meghaladja a kommersz ripacskodás szintjét, ám hat az érzelmekre és könnyen fogyasztható poénokra épül. A Portugál c. előadást a sz-i közönség is láthatta a BKK “Örkény” bérletének második előadásaként.
Megszólaló: Lengyel Ferenc – színművész
MULANDÓSÁG
Hamvas Béla születésének 116. évfordulója alkalmából Dörömbözi János filozófus tartott előadást Mulandóság és maradandóság: "...a halálhoz mért lét" címmel a HBVK-ban.
Megszólaló: Dörömbözi János – filozófus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A nyári időszámítás kezdete – március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 2 óra
Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Maga a reform háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam, így Magyarország is átvette. A két időszámításos rendszer egészen 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt. 1919-ben azonban nyugdíjazták és csak 1941-ben vették elő újra. Akkor viszont az órákat nem is engedték visszatekerni: 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit.
OLÁH GERGŐ
Oláh Gergő – azt mondja – a családja miatt jelentkezett a 2012-es X-Faktor c. tehetségkutató műsorba, nekik szeretett volna jobb életet. Gergő már a válogatón elvarázsolta tehetségével a mentorokat, így nem volt kérdés a továbbjutása és be is jutott a legjobb 12 énekes közé. A közönség pedig egyik élő adásról a másikra bizalmat szavazott neki. És végül ő lett a legjobb, a győztes. Oláh Gergő februárban a BKK színpadán is fellépett.
Megszólaló: Oláh Gergő – énekes