Paletta

Adás időpontja: 
2021. április 05, hétfő, 19:15
Leírás: 

László Attila énekes-zongorista évek óta látogat vissza Százhalombattára. Attilával ezúttal viszont nem a közönség, hanem egy videoklip-forgatás ’várta’ őt

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvéthétfő
Húsvéthétfő – a húsvét vasárnapi főünnepét követő hét első napja. Az ünnepnek a keresztény egyházban nincs különösebb jelentősége, elsősorban népszokásairól híres. A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték és vödörrel leöntötték. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A napjainkban is élő – eredetét nézve – termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal, ill. egy legenda szerint mikor Jézus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni és Jézus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is
jelképezi és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

LÁSZLÓ ATTILA – FORGATÁSOS
László Attila énekes-zongorista évek óta látogat vissza Százhalombattára, ahol hagyományosan teltházas koncertet ad a Makovecz-templomban. Legutóbb is itt találkoztunk Attilával – ezúttal viszont nem a közönség, hanem egy videoklip-forgatás ’várta’ őt.
Megszólaló: László Attila – énekes, zongorista

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 9. – Victor Vasarely születésnapja (1906.)
Victor Vasarely magyar-francia festő Vásárhelyi Győző néven született Pécsett. A középiskola elvégzése után az ELTE orvos szakának esti tanfolyamait kezdte látogatni, ám művészi tevékenység mindennél erősebben vonzotta. 1927-ben egy művészeti szabadiskolába iratkozott be, majd Bortnyik Sándor „Műhelyének” lett a tagja és két éven át folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Ebben a műhelyben ismerte meg igazán a modern művészet huszadik századi történetének legjellemzőbb alakjait, így, amikor 1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem mindent ismert az absztrakt művészet területén is. Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai és reklámfeladatokkal. Vasarely, aki a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján: kezdetben különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd utóbb kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében.

ITALBOLTOS
Ilka Gábor 38 évesen kezdett el alkotni – ahogy ő fogalmaz – akkor került benne szintézisbe az érzés, a gondolat és a tapasztalat. Tréfából készítette el első kis szobrát, egy két és fél centiméteres apró széket. A baráti társaságukban fogadást kötött, hogy ő akár három percig is tud a fején egy széket egyensúlyozni. Elővette a zsebéből, feltette a homlokára és megnyerte a fogadást. Ilka Gábor azóta is töretlenül alkot és nemcsak kiállítja a szobrait, hanem szívesen elmeséli születésük történetét is.
Megszólaló: Ilka Gábor – szobrászművész

TÉGLAGYÁR
A Százhalombatta óvárosában található téglagyárat Freiberger Dávid alapította 1893-ban, az Érd-Batta közötti lösz dombok déli részén, közvetlenül a Duna partján. A közelmúltból itt maradt téglagyár már nem is emlékeztet hajdani önmagára, amikor füstölt a mára már lebontott kémény és Csepel teherautók szállították a téglát a vasútállomásra, sőt, a gyárnak valaha saját kultúrháza, fürdőépülete volt és szolgálati lakások sorakoztak mellette. Az idő elvégezte a munkáját, az elhagyatott főépület is egyre csak pusztul.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 11. – József Attila születésnapja (1905.)
József Attila édesapja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. Az egyedül maradt édesanya két lányát és fiát nem tudta ellátni, ezért a két kisebb gyereket, Etust és Attilát állami gondozásba adta, ők Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz. A kisfiút itt még a nevétől is megfosztották – Attilából Pista lett; szeretetet nem kapott, csupán verést. Mindez óriási lelki megterhelést okozott számára; a csalódás egy életre szólt. Ez meghatározta egész jellemét: barátságban, szerelemben ragaszkodó, szorongóvá vált. Tizennégy esztendős volt, amikor meghalt édesanyja; ezután sógora vette pártfogásába. Az ő segítségével lehetett József Attilából diák és ismerhette meg az értelmiségi életformát. 17 évesen jelent meg első kötete és verseit már ekkor publikálta a Nyugatban is. Külföldi útjai során ismerkedett meg az új művészi törekvésekkel, kapcsolatot keresett a szerveződő munkásmozgalommal. A társadalom különböző rétegeinek életét nemcsak átlátta, hanem maga is megélte. A kultúra legkülönbözőbb vidékeire is eljutott és mindenhonnan merített – mindez egységgé ötvöződött, az egyéni világa részévé vált. József Attila az utca és föld fiának vallotta magát és tudatosan is törekedett a teljességre, a kozmikus és a társadalmi rétegek egyéni összeolvasztására.

KÖLTÉSZET NAPJA
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. A magyar líra előtt tisztelgő ünnepünkről Kovács Edina történész beszél nekünk.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

STEFI ÉS ÉVI
A Sérültekért Alapítvány égisze alatt működő Felhőjárók Mozdulatszínház különleges költészetnapi estjeit Szélpál Stefi és testvére, Rédli Éva rendezik. A műsorban a művészet iránt fogékony barátaik, ismerőseik – a fizikai, szellemi hátránnyal, betegséggel élő, „sérült” fiatalokkal együtt lépnek színpadra. Mai műsorunk zárásaként – miközben a legutóbbi, a 2019-es műsor részleteit láthatják – Évi és Stefi mesél nekünk, többek között arról, honnan ered a könyvek, a költészet iránti szeretetük, hogyan és mikor jött létre a Költészetnapi műsor, de elsőként egy kis versikével kedveskednek Önöknek.
Megszólaló: Szélpál Stefi – drámapedagógus;
Rédli Éva – drámapedagógus