Paletta

Műsorunkban ezúttal is érdekes helytörténeti ismereteket kínálunk, bemutatjuk a napokban megjelent Százhalom Kalendáriumot és a Batta Balett Stúdió munkájába is betekinthetnek

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 1. – a meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A tavasz kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt égöv része vagyunk. A trópusi éghajlaton nem létezik ez az évszak. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum. A felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb hajlásszöge, ill. még szintén említésre méltó a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése. Minden élőlény a Földön a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Tavasszal a természet újjáéled; a vándormadarak, melyek nem töltik az egész évet egy adott területen, hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak, ilyenkor visszatérnek. A fák rügyezni kezdenek, felenged a fagyott föld és kertészeti, illetve mezőgazdasági beavatkozásokra alkalmassá válik.

SZÁZHALOM KALENDÁRIUM
„Az első kiadástól még nagyon féltünk. Vajon mit szólnak az emberek ehhez a régimódi ötlethez?” – mondta korábban Jankovits Márta, aki már 8 éve a Százhalom Kalendárium író-szerkesztője. A Hírhalom Kulturális Közösségi Egyesület által fémjelzett kalendárium 2021-es száma is tartalmas olvasnivalókkal várja az érdeklődőket. Íme egy kis kedvcsináló a kötet megvásárlásához.
Megszólaló: Szabó Gábor – települési képviselő

SZÉCHENYI ALADÁRNÉ
Gróf Andrássy Manó autodidakta festőművész, műgyűjtő, országgyűlési képviselő a hazai vasipar, a vasércbányászat és a kohászat fejlesztésével is foglalkozott, jelentős szerepe miatt Vasgrófként is emlegették. Andrássy Manónak négy leánya születetett: Irma, Etelka, Natália és Karolina. A Helytörténeti kalandozások sorozatunkban ezúttal Andrássy Natália kap „főszerepet”, akiről az Arcanum Digitális Tudománytárban ez olvasható: gróf Széchenyiné, Andrássy Natália ritka kedvessége, vidám pajzánsága és szellemessége által tűnt ki.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 2. – Arany János születésnapja
Arany János ifjúkori vándorszínész kalandja kudarccal végződött és miután hazatért, idős szüleit súlyos betegen találta, életét mintegy vezeklésként rendezte be, példás hivatalnokká vált. Arany János a Toldi szerzőjeként él a köztudatban. Ő maga is mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát, holott életművének hasonlíthatatlanul nagyobb fele a forradalom után született és míg a Toldi jellegzetesen forradalom előtti mű, maga Arany elsősorban forradalom utáni költő. Egy bukott forradalom után minden bonyolulttá és érthetetlenné, minden bizonytalanná vált, Arany János pedig a bizonytalanság költője lett. Bizonytalan volt a szerepben, amit vállalt, bizonytalan a korban, amely ilyen szerepet kínált
neki. Bizonyosságot csak az irodalomban talált, amelynek minden csínját-bínját ismerte: nemcsak mint nagy költő, de mint mesterember is, a szakma legalaposabb értője. Irodalmunkban egyedülálló formatökélye már kortársait is bámulatba ejtette.

MIKOLA PÉTER
Mikola Péter tanári diplomát biológia-testnevelés szakon szerzett. 12 évig tanított testnevelést, ahol a tanítás mellett tornászokat és atlétákat edzett. A fennmaradó időben gyermekműsoraival járta az országot. Stílusával műfajt teremtett a 80-as évek végétől, méltán kapta a „Zenés játszótárs” elnevezést, mivel dalainak nagy része nem csak énekelhető, de el is játszható. Mesekönyveket is írt és évek óta tart ún. Jelenlét-tréningeket, speciális emberhangoló gyakorlatokkal. Tavaly – miután, ahogy ő fogalmaz – a Covid járvány felszabadított annyi idejét, megírta az Életre való, sorsdöntő pillanatok a kommunikációban című könyvét.
Megszólaló: Mikola Péter – író, dalszerző, énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 2. – a Budavári sikló felavatása (1870.)
1870. március 2-án avatták fel és helyezték üzembe a Budavári siklót. A 95 méter hosszú, 48 százalékos emelkedésű sínpályán az utazás gyors és látványos. Két, lépcsős szerkezetű kocsi viszi fel a Clark Ádám térről a várba utazókat. Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették, aki a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A siklót 1870. március 2-án avatták fel, második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. A második világháborúban azonban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép viszont épen maradt. A helyreállítás helyett a sikló romjait eltakarították, berendezéseit széthordták. Üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt, 1986. június 4-én nyitották meg ismét. A Budavári sikló 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti látképének egyik meghatározó szelete, hiszen a felső állomásról a Lánchíd, a Parlament és a Duna gyönyörű látképe tárul az utasok elé.

CHURCHILL BESZÉDE
1946. március 5-én mondta el Winston Churchill brit politikus híres fultoni beszédét, melyben kijelentette, hogy „vasfüggöny ereszkedik le Európára.” Az általa használt kifejezés később a hidegháborús korszak szimbóluma lett, melynek kezdetét sokan éppen Churchill szónoklatában vélik felfedezni. Erről beszél nekünk ezúttal Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 3. – a Vadvilág Világnapja
Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban, az úgynevezett washingtoni egyezmény elfogadásának 40. évfordulóján döntött arról, hogy március 3-át a vadvilág világnapjává nyilvánítja. Az 1973. március 3-án megkötött egyezmény – egészen pontosan: Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – azért született, hogy hatékonyan ellenőrizze a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal történő kereskedelmet. A vadvilág világnapján a Földön vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét ünnepeljük. Ez a nap arra is emlékeztet bennünket, hogy az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez.

HÁZI TAMÁS
Klasszikus, modern, jazz és kortárs balett oktatás – ez vár a Batta Balett Stúdió növendékeire, mindazokra, akik szeretik a műfaji változatosságot. Házi Tamást a közösségük és a saját munkásságáról is kérdeztük.
Megszólaló: Házi Tamás – a BBS vezetője, táncművész