Paletta

Műsorunkból ezúttal is érdekes helytörténeti adatokat tudhatnak meg, de ott voltunk Bicskei Bence-emlékkiállítás megnyitóján, és mesével is szolgálunk a gyerekeknek

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Marék Veronika
Marék Veronika 1937. december 19-én született, Budapesten. Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Sok generáció nőtt fel Marék Veronika meséin, figuráin; Boribon, Annipanni, Kippkopp és Tipptopp vagy éppen a Kockásfülű nyúl – akár felnőttek vagyunk, akár gyerekek – a legközelebbi, legbensőségesebb ismerőseink. Marék Veronika az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult, később az Állami Bábszínházban, majd az ELTE BTK magyar irodalom szakán végzett. Ő maga így fogalmazott: „Gyerekkorom egyetlen hosszú játék volt, és abban reménykedtem, hogy sose lesz vége. Amikor pályát kellett választanom, nem tudtam, mitévő legyek. Annyi minden érdekelt! Sokmindent ki is próbáltam – ám a sors elterelt a tévutakról, s egy különös lehetőséget adott: a könyvkészítést. Kitalálom, megírom, megrajzolom – kell-e ennél jobb játék? Szerencsére a gyerekek jól fogadták a könyveimet – s ezzel eldőlt a sorsom. Játszom egész életemben.”

BÁBSZÍNHÁZ ONLINE
A Nefelejcs Bábszínház igazi családi vállalkozás, Erdélyi Erika férje, István közreműködésével 2000 decemberétől mutatja be vidám, zenés mesejátékait. Közkedvelt előadásaik közé tartoznak a Marék Veronika meséi alapján készült Kippkopp, illetve Boribon sorozat és fontosnak tartják, hogy az öröm mellett, ha észrevétlenül is, de igazi erkölcsi értékeket szippantsanak magukba a gyerekek. A bábszínház honlapjának nyitóoldalán jelenleg ez olvasható: „Kedves Közönségünk! Átmeneti ideig online nézhetők előadásaink.” – erről és a Marék Veronikával való közös munkájukról is mesélt nekünk Erdélyi Erika.
Megszólaló: Erdélyi Erika – bábszínész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 24. – Jászai Mari színésznő születésnapja (1850.)
Jászai Mari a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar színésznő igazi őstehetség volt, mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt. Shakespeare számos nőalakját – többek között – Antigonét és anyját, Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét is kiemelkedő tehetséggel formálta meg. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit és fordított is, Ibsen egyik művét az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Jászai Mari összesen mintegy 300 szerepet játszott. Utoljára 1925. december 3-án lépett fel Az arany emberben, mint Teréza mama. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára. Jászai Marit a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, abba a sírba, amelyet még életében építtetett magának. A sírgödröt kirakatta a lebontott régi Nemzeti Színház köveivel és a sírkőre, amit ugyancsak a régi Nemzeti egyik hatalmas oszloprészéből faragtatott, vésette rá saját sírfeliratát.

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól; mintegy figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 24. – a Terror Háza Múzeum megnyitása (2002.)
A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban polgári lakóháznak épült és Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után az épületet a Pesti Izraelita Hitközség örökölte. 1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált. Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária történész nevéhez fűződik. A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg.

BICSKEI BENCE EMLÉKKIÁLLÍTÁS
Idén – a hagyományokat folytatva – ám ezúttal on-line kiállításmegnyitón emlékeztek a BKK munkatársai Bicskei Bencére, az intézmény fiatalon elhunyt fotósára. A kiállítás témája, Százhalombatta városa, az alkotók pedig: Fazekasné Horváth Tímea, Medgyesi Milán, Molnár Károlyné Ani, Pap Miklós, Somogyi Attila, Tóth Erzsébet és Varga László voltak. A fotókat az árkádok alatti vitrinekben láthatták a járókelők.
Megszólaló: Szigetvári József – a BKK igazgatója

MAYER-BALASSA CSALÁD
A Glück család a battai birtokot az 1910-es években eladta Mayer M. Györgynek – ezzel folytatódik Helytörténeti kalandozások sorozatunk.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 27. – Nemzetközi jegesmedvenap
A Nemzetközi jegesmedvenap célja felhívni a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés veszélyezteti a fennmaradásukat. A jegesmedve remekül alkalmazkodik a zord körülményekhez, azonban élőhelyét veszély fenyegeti. Kiváló úszók, élőhelyüket nem a tenger, hanem a sarki jégtáblák jelentik, életük nagy részét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön töltik. A jegesmedvék egyedszáma sajnálatos módon napról-napra csökken. A globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül a természetes életterük és rohamosan csökken a természetes táplálékbázisuk is. A Természetvédelmi Világszövetség a sebezhető kategóriába sorolta a jegesmedvéket, mivel ötven éven belül eltűnhet a populáció kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarki jégtakaró vékonyodása következtében.

KIPP-KOPP A HÓBAN
Marék Veronika egyik kedves meséjében, Kippkopp elindul, hogy kalandos útja végén megmentse a madarakat. Nehéz az út, de ő igazi hős, dacol a széllel és a jéggel, mindent megtesz barátaiért… Marék Veronikával kezdtük mai műsorunkat, most következzék tőle a Kippkopp a hóban című történet, mesél Kovács Marianna a HBVK igazgatója.
Megszólaló: Kovács Marianna – mesemondó, a HBVK igazgatója