Műsorunkban bemutatjuk Kakukk Pál hobbi fafaragó 70. születésnapja alkalmából készült kiállítását, és részletet mutatunk a Forrás Néptáncegyüttes és a Felhőjárók közös műsorából
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Vakáció
A vakáció a magyar nyelvben „iskolai szünet” értelemben honosodott meg. Első magyar szövegbeli írásos említése 1787-ből maradt fenn. A vakáció szó latin eredetű, mentességet, hiányt, ürességet jelent. A közoktatást és a tanéveket elválasztó szüneteket Mária Terézia vezette be. 1777-ben adta ki a Ratio educationis-t, vagyis a királyi-állami tanügyi rendelkezést. Egységes iskolarendszert kívánt létrehozni és azt központi, állami irányítás alá akarta helyezni. Mária Terézia elképzeléseit az oktatásról, fia, II. József 1787-ben megreformálta, ő vezette be a nyár eleji szünetet is. Valószínű, ennek az aratás lehetett a fő oka. Ekkor még a gyerekek komoly segítségnek számítottak a földeken, szüleik mellett. A nyári szünet hossza országonként eltérő. Európában az egyik legrövidebb vakáció a svájci, ami mindössze öt hétig tart. Rövidek a nyarak
Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Walesben tanuló diákoknak. Nekik alig valamivel több, mint hat hét a vakáció. Kétszer ennyi ideig (12-13 hétig) tart a szünidő a balti államokban, valamint Olaszországban, Máltán és Görögországban. Magyarországon 11 hét a vakáció, akárcsak Romániában és Finnországban. A világon a legkevesebb szünidő Japánban van, mindössze egy hónap.
KAZAH KIÁLLÍTÁS
A „Matrica” Múzeum legújabb időszaki kiállításán „A nagy sztyeppe történeti és kulturális ábrázolása” címmel a rendkívül gazdag kazah kultúrából és történelemből kaphatunk ízelítőt. A Kazah Nemzeti Múzeum vándorkiállításának első magyarországi állomása a százhalombattai múzeum.
Megszólaló: Vicze Magdolna Ph.D. – múzeumigazgató
DREZDAI ÚT
Félév karvezetés ill. disszertáció kutatással kapcsolatos Erasmus-ösztöndíj után újabb 6 hónapot töltött Drezdában Fűri Anna, a Chorus Matricanus Nőikar karnagya, aki júliusban, a kórus tagjaival visszatér a németországi szász szövetségi tartomány fővárosába. A BKK kamaratermében való felkészülés adta az apropót a beszélgetésre.
Megszólaló: Fűri Anna – karnagy
ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
FORRÁS ÉS A PEDAGÓGUSOK
Ígéretünkhöz hűen, immár 20. hete, 20. alkalommal mutatunk meg Önöknek régi adásunkból egy-egy beszámolót. 2000-ben elindult egy kezdeményezés, amely során százhalombattai pedagógusoknak tartottak néptánc-oktatást. Ahogy Szigetvári József mondaná – mindez 19 éve és 19 kilóval korábban volt…
KINCSESLÁDA 2.
A XXV. Szolnoki Országos Néptánc-fesztiválon a Forrás Néptáncegyüttes a fesztivál különdíját, a zeneszerzői 1 helyezést, a koreográfusi 1 helyezést nyerte el.
A zsűri az értékelésen az együttes szereplését kultúrtörténeti eseménynek nevezte, mert olyan dolog történt, ami gyökeresen megváltoztatta nem csak a néptáncmozgalom, de a teljes színpadi táncművészet feladatát. A Felhőjárók című előadás a Forrás Néptáncegyüttes és a százhalombattai Felhőjárók Mozdulatszínház, valamint Sárai Rita kerekes székes előadóművész közös előadása volt. A Forrás Néptáncegyüttes és a Pesovár Ferenc Néptánc Suli idei, Kincsesláda elnevezésű, második tanév- és évadzáró gálaműsorának közönsége is láthatta ezt a produkciót.
Megszólaló: Szigetvári József – együttes- és művészeti vezető
PALI BÁCSI KIÁLLÍTÁSA
Kakuk Pál néptáncpedagógus, a Magyar Állami Népi Együttes egykori táncosa 1987-ben a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttesnél, mint tánckarvezető kezdte meg pest megyei pályafutását és az ő nevéhez fűződik a Forrmás Hagyományőrző Együttes létrehozása is. A kilencvenes évek végétől Ráckevén tanít, a Kéve Együttes tánckarvezetője, 2003-tól pedig a Tököli Délszláv Együttesnél is betölti ezt a funkciót, a Summerfest lebonyolításában pedig mindhárom településen tevékenykedik. Kakuk Pál kedvenc hobbija a fafaragás és a 70. születésnapja alkalmából nyílt jubileumi kiállítását elhozta városunkba is.
Megszólaló: Kakuk Pál – néptáncpedagógus, fafaragó
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 18. – létrejött a Magyar Királyi Földtani Intézet (1869.)
A Magyar Állami Földtani Intézet 1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven, melynek alapító okiratát 150 évvel ezelőtt I. Ferenc József látta el kézjegyével. 2012. április 1-jével az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel összevonták és megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete műemléki védelem alatt álló szecessziós székháza Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton található. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-99-ben. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor nagybirtokos, a magyar tudomány mecénása járult hozzá jelentős adománnyal.
HITVALLÁS
A BKK új eseménysorozatában kötetlen baráti beszélgetések alkalmával – Szigetvári József vezetésével – olyan emberek mutatkoznak be, akik ismertek, életművük, munkásságuk példaértékű és amelyek értelmezhetőek akár hitvallásnak is. A program második vendége Schäffer Erzsébet Pulitzer-díjas újságíró volt, aki most nem előadóként érkezett városunkba, hanem – bár hitvallása a kérdezés – neki kellett válaszolnia és mesélnie önmagáról.
Megszólaló: Schäffer Erzsébet – Pulitzer-díjas újságíró
GÁBRIEL
Az első magyar táncdalfesztivált 1966 nyarán az Erkel Színházból közvetítette a Magyar Televízió. Ezen a fesztiválon mutatkozhattak be először a nagy nyilvánosság előtt az éppen születőben levő beatnemzedék emblematikus képviselői, így az Illés és a Metró, Omega együttes, Kovács Kati, valamint Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta is. Táncdalfesztivál ’66 Egy-Kor-Most címmel Farkas Gábor Gábriel és zenekara előadásában csendültek fel a régi, nagy slágerek az idei Városi Majális zárásaként.
Megszólaló: Farkas Gábor Gábriel – énekes, színész