Paletta

Kovács Kati énekesnő pályafutásának kerek évfordulóját Életmű koncerttel ünnepli. A szimfonikus zenekarral kísért turné egyik állomása Százhalombatta volt

RIGLER MARCI
A J.P. Company Egyesület által szervezett Csodapadlás című gyerekelőadás egy hétköznapi kisfiú nem hétköznapi csodavilágában játszódik. Egy napon történetünk hőse kíváncsiságának nem tud határt szabni és felbátorodva nekiindul a padlásnak… A főszereplő, Rigler Márton, a J.P. Musical Akadémia esztergomi növendékeként színészmesterséget is tanul az éneklés és a tánc mellett, sőt Marci már bejárta Németországot és Ausztriát is, a Szépség és a szörnyetegben ő alakította Csorbit és jelenleg is játszik színházban. A Csodapadlás ősbemutatójának az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ adott otthont.
Megszólaló: Rigler Márton – színinövendék

ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
RÉGI ERKEL SZÍNHÁZAS
Mindig születnek tehetséges gyerekek… Most – visszaforgatva az idő kerekét – a 2002-ben, az Erkel Színházban megrendezett Néptáncantológiára kalauzoljuk el Önöket…

KOREOGRÁFIAI VERSENY
Szóval mindig születnek tehetséges gyerekek… Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület által szervezett Tóth Ferenc Koreográfiai Verseny döntőjén – melynek Százhalombatta adott otthont – a 14 bemutatott művet a zsűri a koreográfiai megformálás, színpadi megjelenés, ének-zenei előadás és stílusos táncolás alapján pontozta. A megmérettetés előtt az Egyesület elnökével, Sikentáncz Szilveszterrel beszélgettünk.
Megszólaló: Sikentáncz Szilveszter – az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnöke

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 21. – Táncsics Mihály születésnapja (1799.)
Táncsics Mihály író a Bakony lábánál fekvő Ácsteszéren, szláv eredetű családban született. A takácsmesterség elsajátítását követően a fővárosba került, ahol előbb a tanítóképzőt végezte el, majd jogi tanulmányokat folytatott. Érdeklődése hamarosan az irodalom és a nyelvészet felé fordult, de a politikai kérdések sem hagyták hidegen. 1843-ban publikált munkáira hatással voltak a francia felvilágosodás eszméi, melyekben központi szerepet játszott a polgári átalakulás kérdésköre. Művei az évek során egyre lázítóbb hangvételűvé váltak, mellyel magára vonta a külföldi és a magyar cenzúra haragját is. 1847-ben ezért bebörtönözték, ahonnan 1848. március 15-én szabadította ki a forrongó tömeg, a sajtószabadságért vívott harcuk jelképeként. Ezt követően sem hagyott fel politikai törekvéseivel, mindvégig küzdött a fennálló rendszer nézetei ellen, melyre válaszul többször be is börtönözték. Újságírásba fogott, sőt két alkalommal is megmérettette magát az országgyűlési választásokon sikerrel, majd visszavonult a nyilvánosság elől.

LISZT KÓRUS – PRÓBA
Népzene a magyar kultúra és hagyományok tükrében – ezt a címet kapta a Liszt Ferenc Vegyes Kar hagyományteremtő koncertje, amely a népzene világába kalauzolta el a közönséget, magyar népi ihletésű darabjai a magyar kultúra kincseit vonultatta fel. Elsőként megmutatjuk Önöknek a főpróbát, hiszen a most következő beszélgetés, ill. a felvételek még egy héttel a koncert előtt készültek.
Megszólaló: Kriesch András – karnagy

LISZT KÓRUS – KONCERT
Mint az az iménti beszámolónkból is kiderült, a Márványos Tamburazenekar is fellépett a Liszt Ferenc Vegyes Kar ’Népzene a magyar kultúra és hagyományok tükrében’ elnevezésű koncertjén. A zenekar célja elsősorban a magyar tamburazene hírének öregbítése, megismertetése, megszerettetése.
Megszólaló: Zabán László – Márványos Tamburazenekar

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 16. – Zala György születésnapja (1858.)
Zala György a századforduló művészetének jelentős képviselője, a neobarokk szobrászat legjelentősebb mestere volt. Műegyetemi tanulmányai után mintarajz-tanodába iratkozott be. Később ösztöndíjjal Bécsbe utazott a művészeti akadémiára, majd Münchenben tanult. 1884-ben tért haza Budapestre és Epreskert utcai műtermében jeles művek hosszú sorát mintázta meg, számos társadalmi és politikai kitűnőség portréját, síremlékét készítette el. Művei letisztult ízlésről és a jellemzési képesség magas fokáról tesznek tanúbizonyságot. 1889-ben állították fel Az aradi vértanúk emlékművét, majd elkészítette a budai vár Honvéd-szobrát, Andrássy Gyula gróf lovasszobrát pedig a Parlament elé. A Hősök terén található Millenniumi emlékműre 1894-ben kapott megbízást és Gábriel arkangyal szobrát, a Háború és Béke szoborcsoportot, négy királyszobrot és minden domborművet ő mintázott meg. A nagyszabású munkálatok egészen 1929-ig húzódtak. Mindeközben elkészítette Szegedre Deák Ferenc szobrát is.

HOMOLYA GÁBOR
Szálkák és Tövisek – ezt a címet kapta Homolya Gábor a BKK emeleti galériájában nyílt kiállítása. A kiállításmegnyitón László Bandy így fogalmazott: „Homolyánál egy váratlan tárgy, és a szűken értelmezett világ – az értelmetlennek értelmezett
világ – váratlanul kitágul. Sokszor ez a kitáruló világ még értelmetlenebbnek tűnik, de csak addig, míg fel nem ismerjük az addig felismerhetetlen és új igazságot. Ekkor ez olyan erővel tör ránk, hogy kitör belőlünk a nevetés.”
Megszólaló: Homolya Gábor – képzőművész

KOVÁCS KATI
Kovács Kati az egyik legtöbbet díjazott magyar énekesnő, pályafutása során több mint hatvan zenei díj, szakmai- és állami kitüntetés, valamint fesztivál helyezés birtokosa. Generációk nőttek fel dalain, szüleink, nagyszüleink csillogó szemekkel emlékeznek vissza fiatalságukra, ha hallják őket. Az örökifjú énekesnő nemrég töltötte be 74. születésnapját és pályafutásának kerek évfordulóját Életmű koncerttel ünnepli, a szimfonikus zenekarral kísért turné egyik állomása Százhalombatta volt.
Megszólaló: Kovács Kati – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő