Paletta

Műsorunkban beszámolunk a városunkban rendezett országos néptánc minősítő fesztiválról, egy kortárs német festőművész érdi kiállításáról és Kökény Attila százhalombattai koncertjéről is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 11. – a Magyar költészet napja
A költészet nemcsak önkifejezés, örök titokzatosság, amely hatással van emberre és így a világ folyására, megfoghatatlan, mégis annyira élő. A Magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük – természetesen nemcsak a költőt, hanem a költészetet, a lírát magát is. József Attila életműve megkerülhetetlen teljesítmény mind a költőutódok, mind a művészettel foglalkozók számára. Az utána jövők mind megemlékeztek róla. Pilinszky például a mindenség katonájának és a nyomorúság bakájának nevezte egyik versében. Máshol így jellemezte: „mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb”, aki „egy zavaros korban mindannyiunkért szenvedett, áldozta föl magát”.

WEÖRES ÉS HAMVAS BARÁTSÁGA
Hamvas Béla egyik művében így ír a barátságról: „a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül”. Március 23-án ünnepeljük Hamvas Béla, a sz-i könyvtár névadójának születésnapját, ebből az alaklomból idén Weiner Sennyey Tibor tartott előadást Hamvas Béla és Weöres Sándor barátságáról.
Megszólaló: Weiner Sennyey Tibor – költő, író, műfordító, szerkesztő

ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
ZORÁN
Zorán számára – saját bevallása szerint – a zenélés olyan állandó örömforrás, ami minden igénybevételt könnyebbé tesz és az ezzel járó létforma állandó aktivitásban tartja. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző – mint számos más alkalommal – 2000-ben is járt városunkban, az akkori koncert előtt készült vele a most következő beszélgetés.

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 14. – Virágvasárnap
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. A Közel-Kelet országaiban az volt a szokás, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék, így az emberek megadták Jézus Krisztusnak is ezt a tiszteletet. Útját pálmaágakkal takarták be, hiszen a pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért lett az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran más fák ágaival helyettesítették. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódik a barkaszentelés, miszerint virágvasárnap mise előtt pálma- és olajfa-ágakat, vagy ezek hiányában más, barkás ágakat megáldanak és körmenetben körülvisznek a templomban.

NÉPTÁNC MINŐSÍTŐ
A Martin György Néptáncszövetség által szervezett Néptáncosok Országos Bemutató Színpada 2019. évi fesztiválján számos együttes, köztük a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes is minősítő műsorral lépett színpadra a
BKK-ban. A Forrás Varázslat... című produkciója a legmagasabb szakmai minősítést nyerte el, vagyis kiválóan minősült.
Megszólaló: Szigetvári József – együttes- és művészeti vezető

HÉJJAS – ELŐADÁS
Domonkos László szerint Héjjas Ivánról, családjáról, a rongyosok történeteiről kevesen tudnak és még kevesebben tudják a „majdnem igazat”, ezért is született meg hiánypótló műve, mely segít megértetni egy letűnt kort, az ott harcukat megharcolt és máig elfeledett embereket. A „Matrica” Múzeum és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Százhalombattai csoportja közös szervezésében mutatta be Domonkos László A Héjjas-nyárfa árnyékában szóló könyvét az érdeklődőknek. Az író beszélt Héjjas Ivánról, ill. a korszakról, amelyben élt.
Megszólaló: Domonkos László – író, újságíró, televíziós szerkesztő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 9. – Victor Vasarely születésnapja (1908.)
Victor Vasarely valószínűleg a legismertebb és legsikeresebb magyar képzőművész az op art kiemelkedő képviselője, egyik szellemi vezére volt, sőt, francia méltatói az egyik legnagyobb hatású festészeti irányzat „pápájának” nevezték. Victor Vasarely 1908. április 9-én Vásárhelyi Győző néven látta meg a napvilágot Pécsett, a magyar lexikonok szerint 1906-ban, de a legtöbb francia forrás 1908-at tekinti hiteles születési dátumnak – akárcsak maga a művész. Őt tekinthetjük az optikai festészet legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. Vasarely így vallott magyarságáról: „Bármilyen elismerésben is volt részem,… mindig is úgy véltem, személyemben magyar embert tiszteltek meg, alkotóművészetem forrását minden bizonnyal ezek a gyökerek jelentik.”

KARSCH MANFRED
Karsch Manfred a németországi Erfurtban született és itt is ismerkedett meg magyar származású feleségével, akivel 1972 végétől Érden élnek. A festőművész 1974-ben bekapcsolódott a helyi képzőművészeti élet vérkeringésébe, ennek elismeréseként 2007-ben átvehette az Érdi Művészeti Díjat és 2009-ben az Érdi Művésztelep alapító tagja is lett. Karsch Manfred számos egyéni és csoportos kiállításon vett már részt belföldön és külföldön egyaránt. Jelenleg, nyugdíjas évei alatt is aktív alkotói munkát végez, legutóbbi, Asszociációk című kiállításának az Érdi Galéria adott otthont.
Megszólaló: Karsch Manfred – festőművész

KÖKÉNY ATTILA
Kökény Attila 2000-ben kezdett el énekelni. Hajókon, éjszakai bárokban zenélt évekig. 20 éve játszik zongorán. Dalait ő maga írja. Az igazi ismertséget a Megasztár 5 hozta el neki, amibe gyermekei nevezték be. A Megasztárt nem nyerte meg, de 2010 legjobb férfi hangja lett. Kökény Attila is fellépett az idei Városi Nőnapon.
Megszólaló: Kökény Attila – énekes