Paletta

Műsorunkban Páll Évával, a Bara zenekar prímásával beszélgetünk, bemutatjuk Pék Rea százhalombattai alkotó mesekönyvét, felidézzük Dr. Zacher Gábor előadását... 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 18. – Tell Vilmos lelövi fia fejéről az almát (1307.)
Tell Vilmos (német nevén Wilhelm Tell) svájci szabadságharcos volt és a legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt a mai Uri kanton vidékén. Életéről később mesék és legendák születtek és Tell Vilmos Svájc nemzeti hőse lett, alakja az alpesi állam önállóságának jelképe, ám valójában kitalált személy volt ő. A „legendás történet” szerint 1307. november 18-án az Uri kantonban uralkodó zsarnok Gessler puszta gonoszságból arra kényszerítette az íjász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az megszökött. Tell bosszút forralva Gessler vára felé indult és lesből lelőtte a zsarnokot. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.

PÉK REA
A Kékmandulafa erdő legöregebb császárfájának, a császárfa legmagasabb ágának balról a tizennyolcadik óriáslevelén él Kokkinella, a magányos katicabogár… Róla szól Pék Rea mesekönyve, amelyet a HBVK őszi szünetben tartott kortárs mesetáborának résztvevői is megismerhettek közelebbről – akik még esetleg nem találkoztak vele, sőt, a gyerekek beszélgethettek a szerzővel is, akivel közös meseírásba fogtak.
Megszólaló: Pék Rea – foglalkozásvezető, meseíró

AUTISTABARÁT BUBORÉKFÚJÁS
Október utolsó napján ismét Autistabarát buborékfújásra várta a kisgyerekes családokat Sefcsik Teodóra és az érdi Életfa Csoport. A program célja ezúttal is a nyitás, az érzékenyítés volt. Sefcsik Teodóra feltett szándéka, hogy közelebb hozza kislányához és családjához az átlagos gyerekeket és családokat, segítve ezzel a be- és elfogadást.
Megszólaló: Sefcsik Teodóra – főszervező, érintett szülő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 20. – Laborfalvi Róza halálának évfordulója (1886.)
Jókainé Laborfalvi Róza színésznő a realista magyar színjátszás úttörője volt, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. A székely származású laborfalvi Benke család sarja Juditként született, azonban később a „Róza” keresztnevet vette fel és a vezetéknevét, a saját „laborfalvi” nemesi előnevére cserélte. Először 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban, majd 4 év után átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét. 1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral és még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya. Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. Itt később, 1883-ban egy búcsúfellépés erejéig még ismét színpadra lépett.

PÁLL ÉVA
A szárnyaikat bontogató fiatal tehetségek felemelése éppen olyan fontos küldetés a Prima Primissima számára, mint az értékes életművek elismerése, ezért a díj életre hívói 2007-ben úgy döntöttek, hogy külön kívánják jutalmazni a harminc év alatti korosztály köréből azokat, akik a jók között is a legjobbak. A népművészet és közművelődés kategóriában az idén tíz fiatal népművész vehette át ezt az elismerést, köztük volt a Százhalombattán is jól ismert Páll Éva is, akivel az Arany Iskolában tartott rendhagyó néptánc órán való fellépése után beszélgettünk.
Megszólaló: Páll Éva – népzenész-előadóművész, a Bara Zenekar prímása

ROMÁN NÉPVISELETEK
Azt mondják, Románia, azon kevés országok közé sorolható, ahol még a 2000-es években a falusi emberek hordanak népviseletet munkanapokon is, nem csak ünnepek alkalmával. A Százhalombattai Román Kisebbségi Önkormányzat szervezésében egy igazán sokszínű és gazdag Román népviseleti kiállításnak adott otthont a BKK.
Megszólaló: Zimmerman Krisztina – a százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 16. – Lugosi Béla halálának évfordulója (1956.)
Lugosi Béla (eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső) színművész Drakula, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává. Eleinte Temesvárott játszott, majd több kisebb színházat követően, 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Az első világháborúban hadnagyként szolgált az osztrák-magyar hadseregben. Az orosz fronton vívott harcok során megsebesült, hazatérése után kitüntették. Lugosi 1919-ben a Tanácsköztársaság idején nyílt politikai állásfoglalása miatt emigrációba kényszerült. Előbb Bécsben és Berlinben a filmvásznon kamatoztatta színészi adottságait, majd az Egyesült Államokba szökött, ahol létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol magához hasonlóan hazájukból száműzött magyar színészekkel vette körül magát. 1927-ben felkérték a „Drakula” című Broadway darab címszerepére. A sikeres produkciónak köszönhetően kérte fel az Universal filmstúdió az 1931-es „Drakula” című film főszerepére. Ez a film hozta meg számára a sikert, ám egyben skatulyául is szolgált számára, mivel később csak horrorfilmekben szerepelt. Lugosi Bélát a Kalifornia állambeli Culver Cityben helyezték örök nyugalomra legendássá vált Drakula-jelmezében. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

ZACHER GÁBOR ELŐADÁSA
Dr. Zacher Gábor szerint a szenvedélybetegségeket annál nehezebb elfojtani, minél fiatalabb korban alakulnak ki, hiszen a belső kontrollgyakorlás akkor még nem működik megfelelő hatékonysággal. A toxikológus főorvos „Mindennapi függőségeink” címmel a szenvedélybetegségekről és a viselkedési addikciók hátteréről is beszélt az érdeklődőknek a BKK színháztermében, ám az esti előadást megelőzően diákok ültek a nézőtéren, akiknek elsősorban a drogfogyasztás veszélyeiről beszélt.
Megszólaló: Dr. Zacher Gábor – előadó, toxikológus főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője

ZORÁN KONCERT
Sztevanovity Zorán a beatkorszak hajnalán, öccsével, Dusánnal együtt kezdett el zenélni és azóta is töretlen a pályafutása. A közkedvelt előadó az idei őszi turnéjának egyik állomásaként érkezett zenekarával városunkba és a BKK színháztermében a székeken egy kis üdvözlőkártya várta a közönséget, amelyen ez olvasható:
„Szeretettel köszöntjük a ma esti koncerten!
Érezzék jól magukat, jó szórakozást kívánunk!
Zorán és csapata”
Megszólaló: Sztevanovity Zorán – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző