Paletta

A Szent István templom adott otthont annak az előadásnak, amely a Torinói lepelről szólt és melynek üzeneteit a Szentírással összevetve mutatta be Tamási József atya

ÓVÁROSI CSALÁDI NAP
A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban rendezett legutóbbi családi napon a Húsvétra készülve felidézték az ünnep eredetét játékos szerepjátékok formájában, a kézműves foglalkozásokon pedig különböző húsvéti dekorációkat készíthettek – kicsik és nagyok egyaránt.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus

FÜREDI CSALÁDI NAP
Tószegi Judit matematika-rajz szakos tanár, az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció speciális, ill. a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textil szakát végezte el. 1996 óta foglalkozik mézeskalács készítésével, mely számára határtalan lehetőségeket és kihívásokat rejt. A Dunafüredi Húsvétváró Családi Napon – Tószegi Judit segítségével – ezúttal sokféle anyagból készíthettek az ünnephez kapcsolódó díszeket a Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házba érkezők.
Megszólaló: Tószegi Judit – kézműves

MINI TÁBOR
A „Matrica” Múzeum munkatársai a tavaszi szünet idején kétnapos táborba invitálták a gyerekeket, ahol játékok, kézműveskedés, húsvéti készülődés várta őket.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvét hétfő
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, amely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolásként) megmaradt a városokban napjainkig is. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből.

NŐI LÉLEK
Czebe Kata – saját bevallása szerint – igazi női lélek, a szó legszorosabb értelmében, aki a mindennapok szürkeségét szereti a maga módján színessé varázsolni és igyekszik az élet szépségét mindenben meglátni, az árnyak keserűségét, édessé varázsolni. Czebe Kata alkotásaiból nyílt kiállítás a BKK Galériájában, a megnyitón a közönség elé lépett Seprenyi László színész, a képzőművész fia is, aki édesanyja verseit adta elő.
Megszólaló: Czebe Kata – képzőművész; Seprenyi László – a képzőművész fia, színész

HÚSVÉTI CANTICUM KONCERT
Csehák Izolda, a Canticum Novum Kamarakórus karnagya azt mondja: a próbákon mindenki kiénekelheti magából örömét, bánatát; igazi közösséget alkotnak, gyakran rendeznek közös programot és figyelnek az ünnepekre is. Mindezek „kiteljesedése” az, amikor a közönséggel együtt ünnepelnek… – így volt ez az idei Húsvéti koncertjükön is a Szent István Katolikus Templomban.
Megszólaló: Csehák Izolda – a Canticum Novum Kamarakórus karnagya

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Torinói lepel
A torinói lepel a római katolikus egyház tulajdonában lévő ereklye, amelyen – a hagyomány szerint – Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes temetésekor. Az olaszországi Torinóban Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik. A lepel nagyjából három évszázadon át nagyobb érdeklődés nélkül pihent itt, csak 1898-ban fényképezték le első ízben, ezután nem sokkal az érdeklődés központjába került. Biológusok, akadémikusok, sebészek próbálták megfejteni a „titkot”. A második világháborús és az azt követő évtized nem hozott átütő eredményt a vászon eredetiségének bizonyításában, azonban 1969-ben egy titkos vizsgálatra került sor. A 11 tagú bizottság jelentését csak 1976-ban hozta nyilvánosságra, amely előrelépést nem jelentett, műszereket nem alkalmaztak, csak javaslatot tettek a gyakorlati kutatások folytatására. Ennek eredményeként a tulajdonos, az utolsó olasz király engedélyezte a mintavételt és a további vizsgálatokat a vászon vonatkozásában. Ian Wilson A torinói lepel című könyve nyomán került a vászon a köztudatba és vette kezdetét, 1978-ban, a máig tartó vita a hitelességét vallók és a hamisítás mellett érvelők között.

ELŐADÁS A TORINÓI LEPELRŐL
A Szent István Katolikus Templom adott otthont annak az előadásnak, amely a Torinói lepelről szólt és melynek üzeneteit a Szentírással összevetve mutatta be Tamási József atya, aki több évtizede tart előadásokat e témában. Az előadás alatt látható volt a lepel hiteles és mérethelyes másolata is.
Megszólaló: Tamási József – kartali plébános

ORGONAKONCERT
Pfeiffer Gyula orgonaművész, a Magyar Állami Operaház Bartók-díjas karmestere és a Liszt Ferenc Vegyes Kar közreműködésével Húsvéti orgonakoncert csendült fel a Százhalombattai Református Templomban. Az elhangzó művek igazán méltó módon hangolták rá az ünnepre az érdeklődőket.
Megszólaló: Pfeiffer Gyula – zongora- és orgonaművész, a Magyar Állami Operaház tagja Bartók-díjas karmestere