Paletta

Adás időpontja: 
2021. április 12, hétfő, 19:15
Leírás: 

Műsorunkban folytatjuk múltidéző sorozatunkat, emellett bemutatunk egy fiatal jazzgitárost és egy grafikusművészt is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 12. – az Űrhajózás világnapja
Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én bocsátották Föld körüli pályára az első, embert szállító űrhajót az egykori Szovjetunióban. Az űreszköz egyetlen utasa Jurij Gagarin űrhajós volt, aki így első emberként jutott el a világűrbe. Erre a napra emlékezve minden évben április 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját.
Alig egy hónappal Gagarin sikeres, 108 perces útja után az amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy bejelentette: az évtized végéig embert küldenek a Holdra. A projekt azonban nem indult könnyen: a földi tesztelések során az Apollo-1 kabinjában tűz ütött ki, aminek következtében három űrhajós meghalt. Ezután számtalan további űrhajót indítottak, amelyek közül elsőként az Apollo-8 volt, amely sikeresen belépett a Hold gravitációs terébe 1968-ban. Egy évvel később, 1969. július 16-án indult útnak az Apollo-11, fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal, akik négy nappal később, július 20-án elérték az égitestet, majd épségben leszálltak rá, megnyerve ezzel az űrversenyt a szovjetekkel szemben.

GAGARIN ÉS TÁRSAI
Gagarin óta már közel 300 űrrepülést hajtottak végre orosz, amerikai és kínai űrhajókon és megközelítőleg ötszázötven ember hagyta el a légkört, köztük egy magyar is, Farkas Bertalan. Napjainkban már zajlanak az űrturizmussal kapcsolatos tesztrepülések is, a cél, hogy a jövőben ne csak űrhajósok utazhassanak a világűrbe.
Jurij Gagarin szovjet kozmonauta volt tehát az első emberi lény, aki kilépett a világűrbe – vagy mégsem ő? Erre is választ ad Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 15. – Leonardo di ser Piero da Vinci születésnapja (1452.)
Leonardo da Vinci igazi polihisztor – festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt egy személyben. Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják és egyes vélemények szerint ő lehetett minden idők legműveltebb embere. Számos értékes megfigyelése alapján több tudományág is legjelentősebb előfutárai között tartja számon. A művészi emberábrázolás tökéletesítésének szándékával fogott bele pl. a tudományos igényű boncolásba. Látta, hogy az emberi viselkedés ábrázolásához nélkülözhetetlen annak a belső életnek a teljes ismerete, ami alapvetően meghatározza a külső megjelenést. A perspektíváról, festészetről alkotott tudományos írásait viszont nem gyűjtötte össze, mint ahogy a filozófiáról, az anatómiáról szóló munkáinak kiadása is csak terv maradt.

BECHTEL HELGA
Bechtel Helga – saját bevallása szerint – kiskora óta rajzol; neveltetéséből adódóan sosem hitte, hogy a művészetből meg lehet élni, de a vágy, hogy megmutathassa, hogy mit tud, mindig is feszítette az életét. „Amint a vonalból rajz lesz, az már nem magánügy, követeli a nyilvánosságot.” – így fogalmazott Bechtel Helga, akivel arról is beszélgettünk, tapasztalatai szerint, hogyan viselik a képzőművészek a ’bezártságot’.
Megszólaló: Bechtel Helga – grafikusművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 18. – Műemlékvédelmi világnap
1984-ben a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa április 18-át műemléki világnappá nyilvánította. Fontossága nem kérdés: a többszáz éves épített örökségeket világszerte örökös veszély fenyegeti, az idő vasfoga, az ideológiák, a háborúk. A mai műemlékvédelem elveit a Velencei Cartában fogalmazták meg, magára nézve Magyarország is kötelezőnek tekinti az elveit. Célja az emberiség közös múltjának és örökségének ünneplése, a világ sokszínű kultúrái lenyomatának megőrzése, valamint felhívni a figyelmet a különleges értékkel bíró műemlékekre és helyszínekre, illetve a védelem fontosságára. E nap másik elnevezése: „A világörökség napja”.

ÓVÁROSI TEMPLOM
A Százhalombatta óvárosában található Szent László római katolikus templomot 1910-ben adták át, tervezője Tőry Emil műépítész volt, a kivitelezést Unghváry Antal jászberényi építőmester végezte. A templomépítés mintegy 150-200 éves előzményeiről mesél nekünk ezúttal Lehoczki Zsuzsanna történész.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 13. – Major Tamás halálának évfordulója (1986.)
Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész a Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, sőt, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem és mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták pályafutását.

BALOGH ROLAND
„Nemcsak a zene, de gitár nélkül sem tudnám elképzelni az életemet. Csak így, ezzel a hangszerrel vagyok teljes.” – vallja ezt Balogh Roland, aki 6 éves korában kezdett el gitározni és már 16 évesen különdíjat kapott a Szolnoki Jazzgitár versenyen. Zenei pályafutása során számos elismerésben részesült – többek között 2009-ben Montreux-ben megnyerte a jazzgitár versenyt, 2015 októberében New Yorkban második helyen végzett egy rangos gitárversenyen, legutóbb pedig Los Angelesből, a világ egyik legjelentősebb versenyéről hozta el a gitár kategória díját és a fődíjat. A fiatal jazzgitárosnak, ikertestvérével, a zongorán játszó Zoltánnal közös zenekara van, a Finucci Bros Quartet – beszélgetésünk során a formáció legutóbbi online koncertjéről is mesélt nekünk Balogh Roland.
Megszólaló: Balogh Roland – Junior Prima díjas jazzgitárművész, zeneszerző