Paletta

Műsorunkban folytatjuk helytörténeti kalandozásunkat, megismerhetnek egy fiatal, de már komoly múlttal rendelkező zenészt, és ott voltunk Százhalombatta első lakatfalának átadásán is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A pécsi lakatfal
Magyarországon először Pécs belvárosában a Janus Pannonius utcában jelentek meg a szerelmesek lakatjai két egymáshoz közeli vaskerítésen, amelyeknek voltaképp sohasem volt kerítés funkciója, csupán egy sarkot díszítettek. A lakatfal keletkezéséről többféle „legenda” is létezik. A jelenleg legáltalánosabban elfogadott szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén. Egy másik hasonló elmélet szerint 21 iskolabúcsúztató vegyipari szakközépiskolás kezdte el a hagyományt. Az biztos – a későbbiekben hagyománnyá vált és olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Manapság már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel, hanem turisták is szívesen emléket állítanak pécsi látogatásukról egy-egy lakattal.

BATTAI LAKATFAL
Az évek során nem csak a Janus Pannonius utcában, Pécs belvárosának más pontjain is megjelentek a lakatok, sőt ezt a szokást más városok is átvették. Ezúttal arról számolhatunk be Önöknek, hogy – a BKK jóvoltából – már Százhalombattának is van lakatfala.
Megszólaló: Szigetvári József – a BKK igazgatója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 15. – Budapesten elindul a telefonhírmondó szolgáltatás (1893.)
Budapesten a telefonhírmondó szolgáltatás 1893. február 15-én kezdte meg működését a következő szavakkal: „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” A telefonhírmondó az akkori leggyorsabb hírszolgáltatás volt, amit feltalálója, Puskás Tivadar úgy alakított ki, hogy egyetlenegy mikrofonba olvasott hír a városnak több különböző pontján egyidejűleg volt hallható. A hírsorozatokat, melyeket egy külön e célra szervezett szerkesztőség szolgáltatott, telegramm-stílusban olvasták fel és egy órán át folyton ismételték. Politikai, helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül időközönként a pontos közép-európai időt is bemondták a készülékekbe. 1911-ben óraüzemet szereltek fel, amely a pontos idő jelzésére szolgált. A Rákóczi úti központból naponta hatszor szabályozták a város különböző helyein levő villamos órákat.

HÚSHAGYÓ KEDD ÉS HAMVAZÓ SZERDA
Húshagyó kedd a farsangi szezon utolsó napja, Hamvazó szerda pedig a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete. Az idén február 16-ára, ill. 17-ére eső ünnepnapokról beszél nekünk ezúttal Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 18. – Jókai Mór születésnapja (1825.)
Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke és a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja volt. Művei a magyar irodalom halhatatlan alkotásai. A legismertebbek: A kőszívű ember fiai, Az aranyember, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok, És mégis mozog a föld, Szegény gazdagok. A legnépszerűbb magyar regényíró hatvan esztendőre terjedő pályáját mindvégig lankadatlan érdeklődés kísérte. Mesekitalálásának kiapadhatatlanságával és képzeletének gazdagságával éppen olyan nagy hatást tett, mint stílusának elevenségével és humorának kedvességével.

GLÜCK FRIGYES
Helytörténeti kalandozásainkat ezúttal azzal folytatjuk, hogy 1909-ben Lits Gyula földbirtokos, Hont vármegye főispánja, felesége halála után eladta százhalombattai birtokát, melyet – a kúriával együtt – Glück Frigyes szállodatulajdonos vásárolt meg.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

ELISMERÉSEK
Ilka Gábor szobrászművész 1994 óta készíti apró szobrait. Az első hat év alkotással telt, a megmutatkozás éve a 2000-es esztendő volt, ekkortól vesz részt különböző megmérettetéseken is. Ilka Gábor számos hazai egyéni és csoportos kiállítás résztvevője alkotásaival, sőt munkássága a Budapesti Tanítóképző Főiskola vizuális fakultációjának tananyagába is bekerült. Mai műsorunkban legutóbbi beszélgetésünk újabb ’részletét’ mutatjuk meg Önöknek.
Megszólaló: Ilka Gábor – szobrászművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 15. – Kanada: A nemzeti zászló napja (1996 óta)
Kanada jelenlegi zászlaja 1965 óta az állam hivatalos jelképe, ezt megelőzően az Egyesült Királyság zászlaja, ill. annak kanadai változata volt használatban. Kanadában már a 20. század első felében felmerült egy új zászló bevezetésének terve, de a politikai szándék csak az 1960-as évekre érett meg, ekkor azonban szabályos vita alakult ki. Többpárti parlamenti bizottság alakult, amely 1964. október 29-én végül egyhangúlag a történész George Stanley ezredes által tervezett zászlót választotta. Az ezredes egyébként a Kanadai Királyi Katonai Főiskola zászlóját vette alapul, mely három egyenlő szélességű vörös-ezüst-vörös függőleges sávból állt, középen az iskola címerével. A kanadai zászló elemeinek – a legtöbb nemzeti lobogótól eltérően – nincs különösebb jelképes jelentése: a vörös és az ezüst a Brit Birodalom színei, a juharfa levele pedig Kanada természeti kincsekben való gazdagságára utal. Hivatalosan 1965. február 15-én lett nemzeti jelkép, e nap – február 15-e pedig 1996 óta a kanadai nemzeti zászló napja.

BOROS BÁLINT
Tavaly novemberben mutatkozott be a Bälbor, a Zoom és a Kávészünet zenekarokból ismerhető Boros Bálint legújabb projektje. A Túl Késő című dalhoz forgatott videó önmagában egy image-klip, de ’összességében’ a néző komplexebb vizuális élményt kap egy egyszerű zenélős klipnél. Boros Bálinttal egy kicsit a múltról is, de leginkább az új dalról beszélgettünk.